H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 20. (Zirc, 2001-2003)

SÜTŐNÉ SZENTAI MÁRIA – SELMECZI ILDIKÓ: Felszíni alsó-pannóniai előfordulás Felcsúton. Szervesvázú mikroplankton- és sporomorpha-maradványok

hiányzik a másik két faj, a P. libellus ésaPpodocarpoides, melyek a 2. mintában jelen voltak. Ez alapján feltételezzük, hogy a 2. minta képződése idején az éghajlatot több csapadék és esetleg valamivel magasabb hőmérséklet jellemezte. Ezt támasztja alá a 2. mintában a páfrányfélék viszonylag nagy fajszáma. A miocén kor középső részén makroflórával igazolt a szubtrópusi klímát kedvelő taxodiaceaes-myricaceaes jellegű mocsári-láperdei vegetáció (ANDREÁNSZKY 1954). A felcsúti mintákban a Sequoia (mamutfenyő), Taxodium (mocsárciprus), Myricaceae pollenek jelen voltak, bár nem nagy egyedszámmal. A Spiniferites bentorii-ró\ tudjuk, hogy normál sósvizű élettérben, vagy csökkentsósvizű folyótorkolatokban él, szubtrópusi és trópusi éghajlaton (WALL & DALE 1970). Az óceáni élettérben a meleg áramlatokhoz kötötten (mérsékelten meleg vizekben) szintén megtalálható. A felcsúti mintákban vizsgált Spirogyrákhoz hasonló zöldalgákat Dél-Amerika egyenlítői vidékén Kolumbiában, a késő negyedkori fúrások interglaciális-interstadiális rétegeiből írtak le (VAN GEEL et al. 1978). Ugyanott közlik a ma is élő Spirogyrákról a szaporodásukhoz legkedvezőbb 20-22°C feletti hőmérsékletet. Különbségek a két együttes sporomorpha-tartalmában A két együttesben az Inaperturopollenites hiatus (Taxodiaceae-Cupressaceae) faj eltérő gyakorisága volt az, amely a két minta egyidejűségét kétségessé tette. Ez a faj a mocsári-láperdei vegetációt jellemzi. A Felcsút 1. sz. mintában, valamint a Csv-31 fúrás 246,5 - 249,0 m közötti mintájában sokkal gyakoribb volt, mint a Felcsút 2. mintában. Az ellentmondás abban van, hogy éppen a 2. minta a partközelibb képződésű, és mindenképpen itt kellene gyakoribbnak lennie, ha egyidejűek lennének. A másik eltérést a hegyvidéki fenyőfélék összetétele mutatja. A Podocarpus-félék között az 1. mintában a Podocarpidites nageiaformis szerepel, de hiányzik a másik két faj, a P libellus és a P podocarpoides, melyek a második mintában jelen voltak. A második minta képződése idején az éghajlatot több csapadék és esetleg valamivel magasabb hőmérséklet is jellemezte. Bio- és magnetosztratigráfia A Felcsút 1. és 2. sz. minta dinoflagellata anyagát a Pontiadinium pecsvaradensis zónába soroljuk a P pecsvaradensis - P. inaequicornatum átmeneti forma és a kísérőfajok jelenléte alapján. A pannóniai dinoflagellata zonáció leírásai (SÜTÖ-SZENTAI 1988) újabb adatokkal SÜTŐNÉ legutóbbi munkáiban jelentek meg (SÜTŐ-SZENTAI 2000, 2002). A zonáció vázlatát táblázatban közöljük, néhány abszolút kor és magnetosztratigráfiai adattal együtt (3. táblázat). A Pontiadinium pecsvaradensis-es zónára vonatkozó radiometrikus koradattal nem rendelkezünk. A Felcsúthoz közel eső, magnetosztratigráfiailag értékelt Berhida-3. sz. fúrásban a zóna jelenléte nem igazolható (KÓKAY et al 1991). Annyi azonban megállapítható, hogy a P pecsvaradensis zóna feletti helyzetben lévő Spiniferites paradoxus zóna 11 Ma-nál fiatalabb.