H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 20. (Zirc, 2001-2003)

VERESS MÁRTON: Adalékok a homokkő anyagú kőtengerek (Káli-medence) pszeudokarrjainak morfogenetikájához

E finom szemcséjű konglomerátumos kőzetből felépülő kőtömb madáritatóinak kialakulásában két tényező játszik szerepet. A kőtömb közepét átszelő közel É-D-i törés, ill. a kőtömb lejtése. A törés genetikai szerepét bizonyítja, hogy ennek mentén a madáritatók kifejlődése lényegében folyamatos (madáritató sor) továbbá az, hogy az itt sorakozó madáritatók a legmélyebbek és a leginkább összetettek. Ez a zóna a kőtömb pszeudokarrosodási tengelyének tekinthető. A homokkő erőteljes lepusztulását itt az okozhatta, hogy a törés mentén elszivárgó víz elszállította az oldott anyagot (mélységi anyagelszállítás). A kőtömb DK felé dől, így a pszeudokarrosodási tengelytől Ny-ra eső felszínen a felszíni vizek erre folynak le, ezért az oldott anyag itt a kőzetbe szállítódhat. A tengelytől Ny-ra a madáritatók kialakulásának kedvezhetett a viszonylag nagy vízgyűjtő terület, hiszen a madáritatók a kőtömb peremétől távol helyezkednek el. A tengelytől K-re sorakozó madáritatók kialakulásának viszont fordítva, inkább a peremi helyzetük kedvezett. Ugyanis Ny-i irányból még elegendő vizet kapnak, míg peremi helyzetük miatt a lejtős felszínű kőtömbön az aszimmetrikus madáritató peremeken (16. ábra) túlfolyó víz elszállítja az oldott anyagot. Ez a felületi anyagelszállítás kedvez a madáritatók mélyülésének. 3. 6. Kavicsméret vizsgálata egy homokkőtömb felszínén Szentbékkállán a fentebb leírt és feltérképezett kőtömbön (16. ábra) két szelvény (A-A, ill. B-B' szelvény) mentén 5 cm-ként megmértük a kőzet kavicsainak hosszabbik tengelyét. A kőtömböt finom szemcséjű konglomerátum építi fel. A két szelvény mentén 1 cm-nél nagyobb átmérőjű kavicsok csak egyetlen, kb. egy 0,5 m-es szakaszon fordulnak elő. A 17. ábrán a szelvény alatt függőleges vonalakkal mérethelyesen megadtuk a mért kavicsok hosszabbik tengelyét, ill. a szelvény mentén előforduló mélyebb (madáritató) és magasabb felszínrészletek területére eső kavicsok hosszabbik tengelyeinek átlagát is. CT

1 R^2h77l3 17. ábra: Az A-A és B-B' szelvény menti kavicsméret-eloszlás egy kőtömb felszínén (Szentbékkállai-kőtenger) Jelmagyarázat: 1. Kavics leghosszabb tengelye (cm) 2. Kavicsok hosszabbik tengelyeinek átlaga (cm) 3. moha