H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 20. (Zirc, 2001-2003)
VERESS MÁRTON: Adalékok a homokkő anyagú kőtengerek (Káli-medence) pszeudokarrjainak morfogenetikájához
3. 3. Oldatvizsgálatok A homokkő oldódását közvetve is vizsgáltattuk, amikor néhány madáritató vízének Si0 2- tartalmát meghatároztattuk (IV táblázat). Ezt fotometriai eljárással Kővári I. (Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség) végezte el. Az oldott anyagtartalom, mint az várható volt, alacsony értékűnek bizonyult. A különböző madáritatók vizének SiOy tartalma közel azonos, de figyelemre méltó, hogy a legnagyobbnak a legmagasabb az oldott anyagtartalma. A különböző időkben vett vízminták oldott anyagtartalma nem mutat számottevő eltérést. A két különböző mintavételi időponthoz tartozó oldási időszakok azonban nem ismertek. ÍV. táblázat (Table IV): Néhány szentbékkállai madáritató vizének Si02-tartalma The Si02 content of water in some Szentbékkálla kamenitza mintavétel helye időpontja a víz SiO; tartalma [SiOj] madáritató jellege 2000/07/20/1 a 8. ábrán bemutatott madáritató 2000. 07. 20. 6,4 összetett 2000/10/9/4 a 8. ábrán bemutatott madáritató 2000. 10. 09. 6,1 összetett 2000/07/20/2 a 8. ábrán bemutatott madáritatótól 5 m-re 2000. 07. 20. 3,3 egyszerű aláhajló falú 2000/10/9/3 Szb-II szelvényhelytől Ny-ra 30 m-re egy madáritatóból 2000. 07. 20. 4,0 egyszerű 2000/10/9/5 2000/10/13/5 mintavételi hely közeléből egy madáritatóból 2000. 10. 09. 4,2 egyszerű 3. 4. Néhány szentbékkállai kőtömb oldalának formakincse A két vizsgált sziklatömb oldalának a formakincse különböző. A 13. ábrán és 18. képen bemutatott sziklatömb oldalában egyszerű, egymás alatt több, lefelé csökkenő méretű és különböző típusú pszeudokarsztos (pszeudokarros) forma helyezkedik el. A 14. ábrán és 16. képen bemutatott sziklatömb oldalában viszont mindössze két forma található. Közülük azonban a magasabb helyzetű abszolút értelemben is, de különösen a hordozó kőtömb méretéhez képest nagyméretű. Feltűnő az összetettsége is, ami bizonyára azzal magyarázható, hogy a bezáró kőzet változatos szemcseösszetételű rétegekből épül fel. A pszeudokarsztos (pszeudokarros) formák (tafonik) morfológiájának és a kőzet kifejlődésének (szemcseméret, rétegdőlés, rétegvastagság, rétegzettség) viszonyáról az alábbiak mondhatók: - Térbeli helyzetüket, morfológiájukat nagymértékben megszabja a hordozó kőzet rétegeinek térbeli helyzete. - Kialakulhattak egyetlen rétegben, így finom szemcséjű konglomerátumban, vagy homokkőben (akkor, ha azt közepes szemcséjű konglomerátumos rétegek fogják közre), valamint több rétegben. Utóbbi esetben is a forma nagyobb része a finom szemcséjű konglomerátumos réteghez kötődik (ekkor a pszeudokarros forma legmélyebbre a finom szemcséjű konglomerátumos réteg anyagába nyúlik be). Kialakulhatnak továbbá réteghatáron is. - Közepes szemcséjű konglomerátumos rétegekben csak kisméretű pszeudokarsztos forma fordul elő.
