H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 19. (Zirc, 2000)

MUSKOVITS JÓZSEF: A Bakony díszbogár-faunájának alapvetése (Coleoptera: Buprestidae)

A legutóbbi években díszbogárgyűjtő tevékenységet (is) végzők közül KUTASI CSABA, MEDVEGY MIHÁLY, MUSKOVICS ANDRÁS, MUSKOVITS JÓZSEF, RAHME NIKOLA, SZÉKELY KÁLMÁN és VIDA GYULA nevét érdemes megemlíteni. A gyűjtőkre általában az jellemző, hogy más rovarcsaládok mellett gyűjtik a díszbogarakat is. A gyűjtött példányok egy része közvetlenül a múzeumi gyűjteményekbe, egy része a magángyűjteményekbe kerül. Feltételezhető, hogy idővel a magángyűjtemények is a múzeumi gyűjteményeket fogják gyarapítani. A Bakony díszbogárfaunájáról összefoglaló mű még nem jelent meg. WACHSMANN (1907) Pápa környékéről közölt fajlistáján kívül Vászoly és környékének díszbogarairól jelent meg összeállítás (MUSKOVITS - SZÉKELY 2001), amelyben a szerzők 50 díszbogárfaj előfordulását mutatták ki. A nagyobb terjedelmű művek közül a XIX. század végén kiadott „A Magyar Birodalom Állatvilága" (Fauna Regni Hungáriáé) KUTHY (1896) által szerkesztett III. kötetében a Bakony területéről 29 faj 30 lelőhelye található. CSÍKI (1909-1915) „Magyarország Buprestidái" c. munkájában - amely elsősorban határozókulcsokat és nem elterjedési adatokat tartalmaz - 18 faj 21 lelőhelyét közli. KASZAB (1940) „Die Buprestiden Ungarns, mit Beschreibung neuer Formen (Coleopt.)" című, kifejezetten lelőhelyadatokat közlő munkájában már jelentős a területről kimutatott fajok száma, nevezetesen 57 faj 175 lelőhelye található meg a műben. Az eltelt idő alatt jelentősen növekedett a gyújtőintenzitás, aminek az lett az eredménye, hogy jelenleg már 87 taxonnak jóval több, mint 1000 lelőhelyadatát ismerjük, és ennek alapján megállapíthatjuk, hogy a díszbogarakat illetően a Bakony hazánk jobban megkutatott területei közé tartozik. A Bakony díszbogárfaunájának alapvetése céljából megírt jelen munkában a fajlista öszszeállításánál figyelembe vettem a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum, a budapesti Magyar Természettudományi Múzeum, a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum, a Csopaki Talajvédelmi és Növényegészségügyi Állomás, valamint Gaskó Kálmán (Budapest), Juhász János Csaba (Budapest), dr. Medvegy Mihály (Budapest), Muskovics András (Tárnok), dr. Muskovits József (Budapest), Rahmé Nikola (Budapest), Retezár Imre (Budapest), Rozner György (Kisberény), Rozner István (Budapest), Szalóki Dezső (Budapest), dr. Szerényi Gábor (Érd), Székely Kálmán (Budapest) és Vida Gyula (Győr) gyűjteményeiben található példányok adatait. A gyűjteményekben talált indet példányok meghatározását, illetve a régebbi determinálások revízióját a szerző végezte el. A díszbogarak jellemzése A díszbogarak a Buprestoidea szuper-családba tartozó, többnyire feltűnően színpompás, jellegzetes alakú bogarak. Jellemző rájuk, hogy testük erősen szklerotizált, azaz kitinpáncéljuk kemény, erős. Lábaik aránylag rövidek, fejük a szemek hátulsó szegélyéig az előtorba visszahúzhatok. Magyarországon mintegy 120 faj fordul elő, a becslések szerint az egész világon körülbelül 15000 faj élhet. A faunaterületünkön előforduló díszbogárfajok nagysága 2 mm és 32 mm között van. Valamennyi faj kifejezetten meleg- és napsütéskedvelő. Gyakori a nemi dichroizmus (adott faj esetén a hímek és a nőstények színezete egymástól többé-kevésbé eltér) és gyakori a nemi dimorfizmus is (a hímek és nőstények között többé-kevésbé jól látható morfológia különbségek vannak).