H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 19. (Zirc, 2000)

ÁBRAHÁM LEVENTE: A nagylepke fauna vizsgálata a Keleti-Bakonyban

Jelen dolgozat célja, hogy tovább bővítse ismereteinket a Keleti-Bakony nagylepke fau­nájáról. Az új elterjedési adatok hozzájárulnak az élőhelyek pontosabb megismeréséhez, és hasznos információt szolgáltatnak a természetvédelem számára. Anyag és módszer A mintavételezésekhez a nagylepke fauna vizsgálatoknál már jól bevált hagyományos módszereket választottam. A lámpázások során 160 W-os HMLI lámpát és még egy 18 W-os „black light" típusú fénycsövet használtam. 1995-től akkumulátorral működtethető, hordozható vödörcsapdá­kat is üzemeltettem - a személyes lámpázásokkal egy időben - a lámpázóhelyektől eltérő típusú élőhelyeken. A csapdák 8 W-os „black light" típusú fénycsővel voltak felszerelve. A gyűjtések zöme a kora nyári, nyári aszpektusra esett, a tavaszi és az őszi aszpektusban ke­vesebb időm volt terepi munkát végezni. A mintavételezéseket elsősorban a Keleti-Bakony, Bakonyalja jellemző élőhelyein vé­geztem: Bakonyszentlászlón, Bakonyszentkirályon, Fenyőfőn fenyves-tölgyes állományok­ban; Bakonyszentlászlón az Ördög-rét körüli üde erdőkben, bükkösben, gyertyános-töl­gyesben és irtásréteken; Fenyőfőn (legelőn) homoki gyepben; Dudaron szurdokvölgyben (Dudar: Ördög-árok; Dudar: Jankó halála-árok) és Csórón nyílt dolomitmezőn. Eredmények Dolgozatomban a kilencvenes években - személyes nappali gyűjtések, éjszakai lámpá­zások és hordozható fénycsapdák által gyűjtött anyag alapján - végzett faunisztikai felmé­résekről számolok be. A mintavételezések a terület jellemző élőhelyein történtek, azok főleg a vegetációs idő­szak közepére estek. A vizsgálat során összesen 556 faj került elő. Ebben az esettanulmányban az elterjedési adatok rövidítéseivel együtt a gyűjtött anyag listáját közlöm. A Keleti-Bakonyban előző munkáim (ÁBRAHÁM és UHERKOVICH 1986, ÁB­RAHÁM 1987, 1991, 1993) során ismertté vált ritka, védett fajokról (pl. Costignophos pulla­ta, Euphyia scripturata stb.) külön jellemzést és értékelést már nem tartok szükségesnek megadni, viszont a jelenlegi vizsgálatok alkalmával újonnan előkerült ritka vagy természet­védelmi szempontból figyelemre méltó fajok bakonyi elterjedését, élőhelyeit és populáció­ik értékelését ismertetem. A fajlistában használt nevezéktan KARSHOLT & RAZOWSKI (1996) munkája alapján készült. A listában használt rövidítések: CSR - Csór BÖR - Bakonyszentlászló: Ördögrét BŐS - Bakonyszentlászló: Ősfenyves DJA - Dudar: Jankó halála szurdok DKÁ - Dudar: Kálista rét DUD - Dudar: Ördög-árok szurdok DUK - Dudar: Kopasz-domb FHL - Fenyőfő: homoki legelő FŐS - Fenyőfő: Ősfenyves

Next

/
Thumbnails
Contents