Kenyeres Zoltán (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 18. (Zirc, 1999)

TÓTH SÁNDOR: A vörös légivadász (Pyrrhosoma nymphula interposita Varga, 1968) előfordulási sajátosságai a Bakonyvidéken (Insecta: Odonata)

vadász viszonylag sok, addig nem ismert élőhelyét is sikerült kimutatni. Ugyancsak növelte a lelőhelyek számát korábbi szitakötő-faunisztikai feljegyzések rendezése, valamint régebbi lárvaanyagok feldolgozása. A munka során fontos szerepet kapott a tenyészőhelyek térképezése, a lehetséges mértékig történő víztipológiai besorolása, valamint fajösszetételének vizsgálata. A hasonló témák kutatása kapcsán, feltétlenül ki kell emelni a célzott vizsgálatok jelentőségét. A 2001 tavaszán, a Bakonyvidéken végzett rendszeres terepbejárások nyomán, hihetetlen mértékben megnőtt a Pyrrhosoma nymphula interposita ismert élőhelyeinek a száma. Természetesen joggal feltételezhetjük, hogy a faj valamennyi biotópját távolról sem sikerült felkutatni. Gyakorlatilag kizárhatjuk annak lehetőségét, hogy egy ilyen viszonylag nagy területen az összes potenciális élőhelyet olyan alaposan megvizsgáljuk, aminek alapján egyértelműen eldönthető a faj jelenléte. Az utóbbi évek tapasztalatai is megerősítették, hogy a kis egyedszámmal képviselt fajoknak a megtalálása gyakran esetleges. Nem egyszer előfordult, hogy egy sokhektáros állóvíz vizsgálata, a vörös légivadász csupán 1-2 példányának a megfigyelését eredményezte. Ugyanott, néhány napos eltéréssel, hasonló időjárási körülmények között megismételt terepbejáráskor pedig nem sikerült rábukkanni a fajra. A meghatározáshoz ÚJHELYI (1957) és STEINMANN (1984) munkái szolgáltatták az alapot. A faunalista összeállítása a hazai fajok taxonómiai és nómenklatúrái revízóját tartalmazó közlemény (DÉVAI 1978) figyelembevételével történt. Eredmények A Pyrrhosoma nymphula interposita adatokat tartalmazó irodalom Viszonylag sok publikáció tartalmaz a Pyrrhosoma nymphula interposita hazai előfordulására vonatkozó, több-kevesebb faunisztikai adatot. A lelőhelyadatok az egyes dolgozatokban gyakran (nem egyszer nehezen azonosítható módon) ismétlődnek. Ennek ellenére a rendelkezésre álló közleményeket érdemes röviden áttekinteni. A vörös légivadászra vonatkozó első hazai adatot Kohaut Rezsőnek köszönhetjük, aki ,A magyarországi szitakötőfélék természetrajza " c. munkájában (KOHAUT 1896) Pilismaróiról közli a faj előfordulását. Időrendben Mocsáry Sándort kell említeni, aki a „Fauna Regni Hungáriáé"-ban (feltehetően Kohaut adata alapján) ugyancsak Pilismaróiról említi a fajt (MOCSÁRY 1899). Csupán több mint egy fél évszázad elteltével bukkant fel újra a faj neve faunisztikai irodalmunkban, amikor Újhelyi Sándor feldolgozta, illetőleg publikálta a Természettudományi Múzeum szitakötő gyűjteményét. Munkájában (ÚJHELYI 1955) a következő lelőhelyek szerepelnek: Börzsöny (a lelőhely alatt valószínűleg a Kemence-patak értendő); Kőszeg; Pilismarót. Újhelyi Sándor nevéhez fűződik a „MagyarországÁllatvilága" sorozat szitakötőket tárgyaló kötetének összeállítása (ÚJHELYI 1957). Ebben a faj elterjedésével kapcsolatban közelebbi lelőhely megjelölése nélkül - a Pilis és a Börzsöny szerepel. Két további idevágó adatközlő dolgozatát kell még megemlíteni. Az 1950-es évek végén megjelent munkájában (ÚJHELYI 1959) a már korábban felsoroltak mellett, részben újabb lelőhelyek is találhatók (Kemence: Kemence-patak; Máriabesnyő; Nagyhuta: Kemence-patak, Kemence-völgy; Veresegyház). Az Alpokalja szitakötő-, álkérész- és tegzes-faunájáról írt dolgozatában (ÚJHELYI 1983), saját gyűjtései alapján, Magyarszombatfa és Szakonyfalu szerepel a faj lelőhelyeként. Végezetül, közöletlen adatainak felhasználásával készült dolgozatában (ÚJHELYI 1993) Devecser és Gödöllő lelőhelyekről említi a fajt. A devecseri adat alatt a Széki-erdő értendő. Papp Jenő saját gyűjtése alapján, két dolgozatában (PAPP 1959, 1968) ismerteti a faj előfordulását a Bakony-hegységben (Vörös János-séd). Steinmann Henrik több munkája (STEINMANN 1959, 1960, 1962, 1984) tartalmaz Pyrrhosoma nymphula lelőhelyadatokat: Ablakoskő-völgy; Börzsöny-hegység; Disznóskút; Elza-lak; Hártókút; Ke-