Kenyeres Zoltán (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 18. (Zirc, 1999)

KORSÓS ZOLTÁN - KONTSCHÁN JENŐ - MURÁNYI DÁVID: Újabb adatok a Polydesmus collaris C. L. Koch, 1847 (Diplopoda:Polydesmida) bakonyi elterjedéséhez

2. ábra: AP. coliaris elterjedése a Bakonyban (•= korábban ismert előfordulás (KORSÓS 1994), #= új előfordulás) A faj előfordulása és élőhelyei a Bakonyban A Bakony-hegység egész területén vizsgáltuk a patakok árterületét. A P. coliaris fajt öt új helyen találtuk meg, amelyek kivétel nélkül patakparti égeresek. A gyűjtési helyek hűvös mikroklímájúak, mindenütt magas a talaj nedvességtartalma és avarral (elsődlegesen Alnus spp.) dúsan borítottak (nedvességkedvelő kísérő Isopoda-faunával pl. Hyloniscus riparius (Koch, 1838) és Ligidium hypnorum Verhoeff, 1901). Bár a patakparti vegetáció és a talajfauna összetétele az egyes gyűjtőhelyek között hasonló, de a patakok és a patakok faunája eltér. Gyűjtési adatok: Zirc-Akii: Szarvaskút (UTM: YN-13) 2001.03.27. egyelve; Bakonynána: Gaja-part (UTM: YN-24) 2001.06.26. talajcsapda és egyelve; lásd: Gaja-part (UTM: BT-74) 2001.06.26. talajcsapda; Ugod: Vörös János-séd part (UTM: XN-94) 2001.08.08. egyelve; Bakonybél: Fekete-séd part, Tisztavíz forrásnál (UTM: YN-03) 2001.08.09. talajcsapda. Összegzés A fent említett négy újabb adattal 'àP.collaris faj előfordulása a Bakony területén már nem tekinthető pontszerűnek, továbbá feltételezhetjük, hogy a későbbiekben a faj további lelőhelyekről is elő fog kerülni és ezáltal bakonyi areájáról is pontosabb ismereteink lesznek. A most közzétett adatok Magyarország és ezzel együtt Európa legészakibb előfordulását tartalmazzák (ugodi gyűjtőhely), illetve a jásdi és a bakonynánai gyűjtések a faj keleti-bakonyi előfordulását bizonyítják.