Kenyeres Zoltán (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 18. (Zirc, 1999)

KUTASI CSABA: Futóbogarak (Col: Carabidae) vizsgálata a veszprémi Csatár-hegyen és környékén

A keleti oldalon a Carabus hortensis (19%), az északin az Abax parallelus (13%), a mész­kedvelő tölgyesben viszont az Abax ovális (23%) volt a második leggyakoribb faj. A fajgaz­dagság 11 (mészkedvelő-tölgyes) és 16 (északi bükkös) között ingadozott. A védett Carabus fajok közül itt hatot sikerült kimutatnunk (Carabus cancellatus, C. convexus, C. coriaceus, C. germari, C. hortensis, C. nemoralis). A legkisebb egyedszámot és fajszámot (7) a lejtő­sztyeppben tapasztaltuk. Az együttes domináns faja kiemelkedően nagy gyakorisággal (75%) a Carabus coriaceus volt. A további Carabus fajok közül, egy-egy példányban a Carabus convexus és a Carabus nemoralis is előkerült. 1997. augusztus elején (4-6.) a Csatár-hegy csúcsának közelében, a déli oldalon, lejtő­sztyeppben gyűjtöttünk 160 W higanygőzlámpával. Ezzel a módszerrel összesen 16 futóbo­gár faj került elő, itt akadtunk a ritka Amara sabulosa és a Bakony faunájára új Amara majuscula példányaira. A Séd hegy alatt futó szakasza mélyen bevágódott, csaknem egye­nes patakmederben folyik, ezért a parton nem lehetett parttaposással gyűjteni. Az itt elte­rülő parlagon hagyott szántón azonban rostálással és egyeléssel több ritka faj került elő (Bembidion obtusum, Bradycellus csikii, Pterostichus leonisi). Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a vizsgált területen, változatos gyűjtési módsze­rekkel (egyelés, lámpázás, rostálás, talajcsapdázás) összesen 88 futóbogárfajt sikerült kimu­tatni. A különböző élőhelyeken végzett talajcsapdázással összesen 36 faj 1226 egyede került elő. A Csatár-hegy környékén erdős, valamint vízparti bozótos élőhelyeken a talajszinten kialakult futóbogár együttesek domináns faja az Abax parallelepipedus. Ezen kívül a talaj­csapdával vizsgált területeken nagy (10% feletti) gyakorisággal fordultak elő az alábbi fa­jok: Abax palallelus, Abax ovális, Carabus coriaceus, Carabus hortensis, Pterostichus mela­narius. Összesen 7 védett Carabus-fajt sikerült kimutatnunk (C. cancellatus, C. convexus, C. coriaceus, C. germari, C. hortensis, C. nemoralis, C. scheidleri pannonicus). A terület értékét jelzi, hogy öt Bakony faunájára új, és több ritka faj került elő. A Bakony faunájára új fajok: Amblystomus metallescens (Dejean, 1829); Bradycellus csikii Laczó, 1912; Harpalus subcylin­dricus Dejean, 1829; Amara gebleri Dejean, 1831; Amara majuscula Chaudoir, 1850. További ritka fajok: Bembidion obtusum Serville, 1821, Pterostichus leonisi Apfelbeck, 1904; Amara sabulosa (Serville, 1821). Vizsgálatunk bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy még a viszony­lag jól kutatott bakonyi tájakon is számos ismeretlen rovarfaj rejtőzik. Köszönetnyilvánítás Köszönetet szeretnék mondani a Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Egyesület tagjai­nak és vezetőjének, Schäfer Istvánnak, hogy bázisukat a terepi kutatásainkhoz rendelkezé­sünkre bocsátották, továbbá Kontschán Jenőnek a közös gyűjtések során nyújtott segítségé­ért. Köszönetemet szeretném kifejezni dr. Merkl Ottónak, aki hozzájárult, hogy a Magyar Természettudományi Múzeum bogárgyűjteményének adatait felhasználhassam. Hálásan köszönöm dr. Szél Győzőnek a szakmai konzultációkat és a revideálásra szánt anyag speci­alistákhoz való eljuttatását. Irodalom-References ÁDÁM L. - RUDNER J. (1996): Futóbogarak Békés megyéből (Coleoptera: Cicindelidae, Carabidae) Fol. Ent. Hung. 57: 295-318. BARTA Z. et al. (1997): Kutatási jelentés a tervezett Csatár-hegyi Természetvédelmi Területről - kéz­irat, BTM adattár, Zirc

Next

/
Thumbnails
Contents