Kenyeres Zoltán (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 18. (Zirc, 1999)

KUTASI CSABA: Futóbogarak (Col: Carabidae) vizsgálata a veszprémi Csatár-hegyen és környékén

Amara sabulosa (Serville, 1821) - Csatár-hegy (lámpázás). Amara tricuspidata Dejean, 1831 - Séd-part, szántó melletti parlag, magaskőrós társulás (egyelés). Panagaeus bipustulatus (Fabricius, 1775) - Séd-part, szántó melletti parlag, magaskórós társulás (egyelés). Demetrias monostigma Samouelle, 1819 - Séd-part, szántó melletti parlag, magaskórós társulás (egyelés). Dromius linearis (Olivier, 1795) - Séd-part, szántó melletti parlag, magaskórós társulás (egyelés). Dromius spilotus (Illiger, 1798) - Csatár-hegy: szubmontan bükkös (talajcsapda). Syntomus obscuroguttatus (Duftschmid, 1812) - Séd-part, szántó melletti parlag, magaskórós társulás (egyelés). Syntomus pallipes (Dejean, 1825) - Séd-part, szántó melletti parlag, magaskórós társulás (egyelés, rostálás). Drypta dentata (Rossi, 1790) - Séd-part, szántó melletti parlag, magaskórós társulás (egyelés). Aptinus bombarda (Illiger, 1800) - Csatár-hegy: mészkedvelő tölgyes (talajcsapda). Brachinus crepitans (Linnaeus, 1758) - Séd-part (talajcsapda) Brachinus explodens Duftschmid, 1812 - Séd-part, szántó melletti parlag, magaskórós társulás (egyelés). Brachinus ganglbaueri advena Schauberger, 1921 - Séd-part, szántó melletti parlag, magaskórós társulás (egyelés) Ritka fajok jellemzése Bembidion obtusum Serville, 1821 Xerophil faj, amely száraz réteken, agyagos szántókon, ruderáliákon, iszapos partokon, növényi korhadék, fűcsomók és szalma alatt fordul elő (KIRSCHENHOFER 1989). Hazánkban ritka, azonban sík-, domb- és hegyvidékről egyaránt előkerült (SZÉL - HEGYESSY 1996), leginkább szántóföldek mentén gyűjtötték. Lelőhelyadatai Budapest környékéről, Békés megyéből (HORVATOVICH - SZARUKÁN 1986), Vas megyéből (HORVATOVICH 1979) és az Őrségből (SZÉL - HEGYESSY 1996) vannak. A Bakonyra új fajként került elő Tésről (KUTASI 1998a). Második bakonyi lelőhelyén szintén szántó szélén, magaskórós társulásban egyeléssel és rostálással több példányt gyűjtöttünk: 1997. 05. 28. (1), 09.03. (5) leg: Kutasi Cs. Amblystomus metallescens (Dejean, 1829) Ritka melegkedvelő fajunk, hazai elterjedése zömmel sík vidékeinkre esik, leginkább nyílt társulásokban gyűjtötték. Kisebb egyedszámban a hegy- és dombvidékről is előkerült (SZÉL 1996). Fénycsapdával is gyűjtötték (KÁDÁR - SZÉL 1995). TÓTH (1973) rokon faját (A. niger) említi a Bakonyból. SZÉL 1996-ban revízió alá vette a nemzetség hazai két faját és megállapította, hogy az A. niger korábbi adatai nagyrészt az A. metallescens-re vonatkoznak. A TÓTH (1973) áltaM. niger-ként közölt tihanyi adat is A metallescens-nék bizonyult. A másik közölt bakonyi példányt (Pula: Náci-hegy) nem találtam meg a Magyar Természettudományi Múzeum (a továbbiakban MTM) gyűjteményében. Az azóta előkerült példányokat Szél Győző határozta. A Bakony faunájára új faj. A KeletiBakonyban fúhálózással, a Csatár-hegy környékén pedig egyeléssel sikerült gyűjteni. Bakonyi adatai az alábbiak: Tihany 1940. 05. 25. Székessy (2); Iszkaszentgyörgy (Cice-malom) fűhálózás 1995. 05. 23. Kutasi Cs.; Veszprém (a Csatár-hegy alatti Séd-szakasz melletti parlag, egyelés) 1997. 05. 28. Kutasi Cs.