Bauer Norbert (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 17. (Zirc, 1998)

HARMAT BEÁTA: Adatok Litér környékének poloskafaunájához (Heteroptera)

Anyag és módszer A kutatott terület a Bakony peremén fekszik, a Bakony és a Mezőföld találkozásánál (1. ábra). PAPP (1968) állatföldrajzi beosztása szerint legnagyobb része a Balaton-felvidék kistájhoz tartozik. Az alapkőzet dolomit, amelyen a következő fontosabb élőhelyeket találhatjuk meg (GALAMBOS és mtsai 1996): (1) Nyílt dolomit sziklagyep: Dolomitgerincek, meredek dolomitlejtők pionír társulása, a dolomit szukcessziósor első tagja. (2) Zárt dolomit sziklagyep: Hűvösebb északi lejtők finom dolomittörmelékén kialakult gyeptársulás. (3) Dolomit sziklafüves lejtősztyepp: A nyílt dolomit sziklagyepből a talaj vastagodásával kialakuló zárt gyeptársulás. (4) Telepített feketefenyvesek:. A dolomitkopárokon, dolomit sziklafüves lejtőkön az erdészek az elmúlt évtizedekben szívesen telepítették és telepítik, állományai miatt az értékes gyepek területeit jelentősen csökkentik. Faunisztikai érdekességet jelent viszont, hogy megjelennek bennük a fenyőhöz kötődő rovarfajok, így több poloskafaj is (pl. Gastrodes grossipes De Geer, Eremocoris fenestratus H.-Sch.), amelyek másutt nem élnek a környéken. (5) Egyéb erdőtársulások: A vizsgált területek nagy részét az előbb említett társulások borítják. Kisebb foltokban találhatók meg a különböző eredeti erdőtársulások, mint a molyhos-tölgyes karsztbokorerdők, a mészkedvelő tölgyesek, a cseres-tölgyesek, a gyertyános-kocsánytalan tölgyesek valamint a Veszprémi-séd mentén ártéri ligeterdők. (6) Vizes élőhelyek: A kutatott terület vizekben nem gazdag, legfőbb vízfolyása a Veszprémi-séd. Liter határában folyik még a Bendola-patak, Kádárta mellett pedig halastavak, illetve több forrás található. A vizek környékén néhol nedves rétek, magassásos, nádas foltok is kialakultak. A hatástanulmány készítése során bejártam a területet. A gyűjtést különböző módszerekkel végeztem, főleg fúhálóval és egyeléssel, de feldolgoztam talajcsapdák által fogott anyagot is. 1997-ben elkezdtük a biomonitoring-vizsgálatokat, amelyekhez három kutatási területen (Liter: Mogyorós-hegy; Királyszentistván: Ugri-hegy; Vilonya: Külső-hegy) három élőhelytípusban (sziklagyep, lejtősztyepp és telepített feketefenyves) összesen nyolc csapdatelep helyét jelöltük ki. Mindegyik élőhelyen 15 talajcsapdát (összesen 120-at) működtettünk, kora tavasztól késő őszig. A továbbiakban az itt összegyűlt anyagot dolgoztam fel. Jelen dolgozat tehát részben a hatástanulmány, másrészt pedig a biomonitoring során előkerült fajok ismertetését tartalmazza. Az eddigi vizsgálatok kapcsán már mintegy 3000 poloska került begyűjtésre, közülük meglepően sok ritka, illetve a Bakony-hegységre új faj. A határozáshoz és a bionómiai adatokhoz az idézett cikkeken kívül a Fauna Hungáriáé sorozat (BENEDEK 1969a, HALÁSZFY 1959, Kis - KONDOROSY 1999, Soós 1963, VÁSÁRHELYI 1975, 1983), a Die Tierwelt Deutschlands sorozat (WAGNER 1966, 1967) köteteit, illetve a Fauna Republicii Socialiste Románia (Kis 1984) kötetét használtam fel. A fajneveket KONDOROSY (1999) alapján alkalmaztam.