Bauer Norbert (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 17. (Zirc, 1998)

BAUER NORBERT - KENYERES ZOLTÁN - MÉSZÁROS ANDRÁS: A berhidai Koldustelek löszvölgyének flórája és vegetációja (Veszprém megye)

9. ábra: A völgy faunájának kimagasló értéke a pannon-endemikus Isophya costata (Fotó: Bauer N.) szárny) miatt a rovar re ko Ionizációja kizárt. Az esetleges tüzeket az elfekvő peték túlélése, a korai kaszálást a kaszálatlan foltok fenntartása „védheti ki". Ez utóbbiak azonban konzervációbiológiai szempontból meglehetősen bizonytalan kimenetelűek, így a most kimutatott - ugyancsak szigetszerű előfordulás - az élőhely jelenlegi kezelésének megtartásával, illetve a védelmi javaslat elfogadásával biztosíthatja e vörös könyves rovarfaj fennmaradását. A völgy egyenesszárnyú faunájának faunisztikai feltárása mellett kísérletet tettünk a felismerhető fajegyüttesek leírására és a szakirodalomban fellelhető típusokhoz való hasonlításukra. Már terepen is szemmel látható különbség van a völgyoldalakban található Brachypodium-os, illetve Salvio-Festucetum gyepek és a völgytalpi kaszálórét egyenesszányú együtteseinek faj kombinációja között. A kaszálóréten jóval kisebb egyedszámban (és szinte kizárólag a kaszálatlan, vagy szegélyhelyzetű foltokban) fordulnak elő a lápréteken és a sűrű gyepszerkezetű gyepekben jellemző higrofil, illetve mérsékelten higrofil fajok (Conocephalus discolor, Metrioptera roesellï), a xerofil, illetve az eüriök-xerofil fajok viszont jelentős egyedszámban vannak jelen (Chorthippus mollis, Chorthippus biguttulus) e területeken. A Salvio-Festucetum foltokból és Brachypodium pinnatum foltokból származó minták statisztikai vizsgálata során (cluster analízis, Euclidean distances, Ward's method) nem sikerült csoportokat elkülöníteni. Tekintettel az élőhelyfoltok térben közeli helyzetére, valamint ismerve az egyenesszányúak térbeli heterogenitás-indikációjának mértékét (GALLÉ és mtsai 1985) feltehetően átfedő együttes-szerkezetek jellemzik a Koldustelek melletti löszvölgy egyenesszárnyú fast )