Bauer Norbert (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 17. (Zirc, 1998)

BAUER NORBERT - KENYERES ZOLTÁN - MÉSZÁROS ANDRÁS: A berhidai Koldustelek löszvölgyének flórája és vegetációja (Veszprém megye)

rület feltűnő florisztikai gazdagságához számottevően járul hozzá a Balaton-felvidék keleti, lealacsonyodó hegyeinek közelsége (dombságperemi helyzete), melynek jelentős szerepe van a szubmediterrán elemeknek az Alföld felé közvetítésében (ZÓLYOMI 1942, 1958). A Koldustelek löszvölgyének flórájában a mediterrán csoport (SME, SMO, PaB, TUR) részesedése 10% feletti, ami alföldi viszonylatban magasnak mondható. E fajok jó része a Balaton-felvidék lej tősztyep rétje ivei (Jurinea mollis, Muscari neglectum, Ornithogalum umbellatum, Ornithogalum pyramidale, Orchis tridentata, Chrysopogon gryllus) mutat kapcsolatot, ill. az alföld- és dombságperemi egykori sajátos összetételű erdőssztyep-erdők (vö: ZÓLYOMI 1957, 1958) - ma már erdőtlen területen, hagyásfák alatt, cserjések szegélyén - megmaradt növényei (Buglossoides purpureo-coeruleum, Geranium sanguineum, Arabis turrita, Carex michelii) közül kerül ki. A kozmopolita elemek magas részaránya (—10%) a Mezőföldön általában szántóföldekkel körülvett löszvölgyekben, löszös oldalakban - elsősorban a közönséges gyomfajok {Convolvulus arvensis, Capsella bursa-pastoris, Daucus carota) beszivárgása következtében - ma már valószínűleg általánosnak mondható. A terület földrajzi helyzetéből (a Balaton-felvidék hegyeinek közelsége) adódóan szép számmal fordulnak elő együttesen az alföldi sztyepnövények {Artemisia pontica, Ajuga laxmannii) és a középhegységi sztyepvegetáció fajai {Pulsatilla grandis, Inula oculus-christi, Hippocrepis comosa, Linum austriacum, Seseli osseum, Prunella grandiflora). Ez is emeli a kis terület természetvédelmi értékét. 2. ábra: Az Ajuga laxmannii szép számmal él 3. ábra: Lathyrus pannonicus elterjedt a völgy a völgyben (Fotó: Bauer N.) gyepjeiben (Fotó: Bauer N.)