Bauer Norbert (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 17. (Zirc, 1998)

BAUER NORBERT - KENYERES ZOLTÁN - MÉSZÁROS ANDRÁS: A berhidai Koldustelek löszvölgyének flórája és vegetációja (Veszprém megye)

A '80-as évek közepétől újra intenzívebbé válik a Mezőföld növényzetének tanulmányozása, de a részterületek kutatottságának különbségei is egyre inkább megmutatkoznak. VÖRÖS (1987-88) a székesfehérvári felhagyott homokbányából közöl értékes florisztikai adatokat és hívja fel a figyelmet az ilyen típusú élőhelyek tanulmányozásának fontosságára. KEVEY (1989) felfedezi a Bölcske melletti tátorjános völgyeket, majd KALOTÁS (1990) ismeretterjesztő munkában hívja fel a Tolnai Mezőföld természeti értékeire a közvélemény figyelmét. HORVÁTH (1991) a tátorján cönológiai viszonyait dolgozza fel, majd LENDVAI (1993) az addig hazánkból ismeretlen Nepeta parviflora felfedezéséről számol be. Ezt követően LENDVAI - HORVÁTH (1994), HORVÁTH (1998) további értékes florisztikai adatokkal gazdagítják a korábbi ismereteinket. VOIGT - FARKAS (1996) florisztikai adatokban gazdag munkája Paks környékének növényvilágát, FARKAS - KUN (1998) a Spirea media első ismert alföldi termőhelyét mutatja be. Az Eszak-Mezőföld területéről SZERÉNYI - KALAPOS (1998), SZERÉNYI (1999, 2000), illetve SZERÉNYI J. - HALÁSZ - SZERÉNYI G. (2001) munkái számos értékes florisztikai adatot és megfigyelést szolgáltatnak. A Mezőföld botanikai kutatása tehát ma aktívnak mondható, de egyes részterületeire vonatkozóan aránytalanságok ismerhetők fel. A Mezőföld nyugati részének északi területeiről elsősorban a Balaton partján található területek - mint például Balatonkenese térsége - ismertebbek, többi részéről igen keveset tudunk. A veszprém megyei Mezőföld addig ismeretlen értékeire MÉSZÁROS (1997) figyelt fel. Anyag és módszer Koldustelek löszvölgye Berhida településtől délkeleti irányban, nem egészen 1 km-es távolságban, a Cinca-pataktól keletre terül el (1. ábra). A tanulmányozott terület határait nyugatról a vasúti pálya, északról és délről szántóföldek jelölik ki. A meredek oldalakkal jellemezhető „kétágú völgy" átlagos tengerszint feletti magassága 150 m. A löszvölgy vegetációs egységei a Zürich-Monpellier növényszociológiai iskola kvadrátmódszerével kerültek felvételezésre, elkészült a terület vegetációtérképe (5. ábra). A közleményben a terület növényzeti egységei közül a három területileg domináns gyeptípus felvételei is bemutatásra kerülnek. A zoológiai vizsgálatok keretében a völgy Brachypodium rupestre gyepjeiben és SalvioFestucetum-aiban végeztünk fuhálós mintavételeket, mely során az 5x5 méteres kvadrátokban tett 300 hálócsapással gyűjtött egyedeket tekintettük egy mintának. A mintavételeket 2000. júniustól szeptemberig terjedő időszakban végeztük. A mintavételek statisztikai elemzése Statistica 6.0 programmal történt. A növényfajok megnevezése SIMON (2000), a társulások nomenklatúrája BORHIDI SÁNTA (1999), az állatfajok nevezéktana RÁcz (1998) művét követi. A begyűjtött növény (~ 150 példány) és állatfajokat (több mint 200 Orthoptera példány) a Bakonyi Természettudományi Múzeum gyűjteményeiben helyeztük el.