Bauer Norbert (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 17. (Zirc, 1998)

BAUER NORBERT: Florisztikai adatok a Bakonyból és a Bakonyaljáról

ségesebb taxon (mint: Alopecurus geniculatus, Vulpia myuros, Potentilla supina), szórványos előfordulású behurcolt növényfajok (Senecio vernalis, Cymbalaria muralis, Erechtites hieraci­ifolia) és a térségben még kevésbé elterjedt agresszív inváziós ta-xonok (Asclepias syriaca, Heracleum mantegazzianum, Impatiens glandulifera) ismertté vált adatai is közlésre kerül­nek. A taxonok nomenklatúrája SIMON (2000) nevezéktanát követi. Enumeráció: Equisetum ramosissimum: C: Bakonyszentlászió: a bauxitbánya felhagyott bányagödreiben nyílt ho­mokfelszíneken tömeges. Ophioglossum vulgatum L.: C: Devecser: Széki-erdő területén a Rák-sík nevű réten, üde lápréten for­dul elő kisebb populációja. Botrychium lunaria (L.) Sw.: B: Sáska: Magyal-hegy, északi kitettségű dolomit-sziklagyepes, bokorer­dős területen fordul elő, hasonlóan a BAUER - MÉSZÁROS (2000) által közölt várpalotai és öcsi adataihoz. Öcs községhatárból, másik lelőhelyről BERTA T ap GALAMBOS (1998) is jelzi. LÁJER 1998-as adata „Sáska-Ujdörögd: mészkedvelő tölgyes szélében, tisztásain" is valószínűleg dolomit alapkőzetről származik, s a jelenleg közölt előfordulás közelében valószínűsíthető (a lelőhely pon­tosabb helymeghatározásának hiánya a térség számtalan hasonló jellegű „névtelen" dombjával magyarázható). Asplenium scolopendrium L..A: Bakonyoszlop: Ördög-árok, a szurdokerdő völgyalji szikláin, ritka. Polystichum aculeatum (L.) Roth.: A: Bakonyoszlop: Ördög-árok, Csesznek: Fehér-árok; Bakonynána: Gaja-szurdok; B: Úrkút: az Úrkúti Oskarszt jura mészkőszikláin is előfordul. Helleborus dumetorum W. et K.: A: Gyulafirátót: Kis-Papod: a csúcs közelében az irtás mellett, a hegy nyugati, sziklás lejtőjén, a Papod és a Mohos-kő közötti völgy völgyfőjénél, a Szeglén és a Papod keleti lejtőjén él. (részben korábbi adatainak /vö: RÉDL 1942/ megerősítése, pontosítása). Actaea spicata L.: A: Várpalota: Várvölgy, Bátorkő (Pusztapalota) várától nyugatra bükkösben, a völgytalp közelében. PILLITZ (1910) a közeli Várberekből jelzi; Csesznek: Cuha-völgy: a Zörög­hegy nyugati lábánál idősebb gyertyános-tölgyesben (FEKETE et al. 1961); Porva: Csárda-hegy dé­li részén egy meredek oldalú regressziós völgyben, gyertyános-tölgyesben és a Szőlőhegytől délre, a Hódos-ér egy mellékágának völgyében. Mindenhol kis populáció. Aconitum vulparia Rchb.: A: BÖLÖNI et al. (1997) megállapításának megfelelően az Eszaki-Bakony­ban meglehetősen elterjedt faj, szinte minden hűvösebb, sziklás völgyben előfordul. Néhány ki­egészítő adata: Olaszfalu-Alsópere: Ballai-Magyal északi és nyugati lejtői; Ballapuszta: a völgy­talp gyertyános-tölgyesében; Lókút: Papod: Epres-oldal, Kis-Papod: északi lejtő; Csesznek: Kő­árok, Borzavár: Csárda-völgy, Hárskút: Rend-kő, Farkas-pagony; Porva: Kék-hegy, Zsidó-erdő, Felső-erdő; Várpalota: Bér-hegy (északkeleti lejtő). C: Nagytevel: Öreg-hegytől (310,8 m) nyu­gatra a 301,8 m magas kiemelkedés északi lejtőjén, gyertyános-tölgyesben él néhány száz töves állománya. Clematis recta L.:A: Olaszfalu-Alsópere: Ballapuszta; Olaszfalu: Hagyma-tető (mészkedvelő tölgyes­ben); Öskü: Olasz erőd, Gyulafirátót: Szőlőpótgyökeres (karsztbokorerdőben és cserjésedő lejtő­sztyepeken); B: Sáska: Emberkő (mészkedvelő tölgyesben és szegélyén). Adonis vernalis L.:A: Öskü: Gombás-völgy és környéke; Olasz erőd; Hajmáskér: Látó-hegy; Kádárta: Rác-halála: vasút melletti dolomitdombok; Gyulafirátót: Nagymező, Szőlőpótgyökeres, Kis­Papod; Répa-völgy, Gyökeres; Olaszfalu: Hagyma-tető; Várpalota: Baglyas-hegy; B: Sáska: Ma­gyal-hegy, Szíjas; Sümeg: Bárdió-tagtól északra, legeltetett dolomitdombokon. Ranunculus illyricus L.: Gyakori, néhány adata: A: Olaszfalu: Eperkés-hegy; Kádárta: Rác-halála: vasút melletti dolomitdombok; Gyulafirátót: Nagymező; Kis-Papod. B: Sümeg: Bárdió-tagtól északra, legeltetett dolomitdombokon.

Next

/
Thumbnails
Contents