Bauer Norbert (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 17. (Zirc, 1998)

HARMAT BEÁTA: Adatok Litér környékének poloskafaunájához (Heteroptera)

Emblethis denticollis Horváth, 1878 - Palearktikus faj, Magyarországon inkább az alföldeken gyakori. A Bakonyban ez az első előfordulása. (Vilonya: Külső-hegy, sziklagyep) Gonianotus marginepunctatus (Wolff, 1804) - Holopalearktikus faj. Hazánkban ritka, eddig csak a Dunántúl néhány pontjáról került elő, a Bakonyban még nem találták. A talajcsapdák a sziklagyepekben (főleg az Ugri-hegyen) nagy példányszámban fogták, de 1997-ben előkerült a lejtősztyepekben is. (Liter: Mogyorós-hegy; Királyszentistván: Ugri-hegy; Vilonya: Külső-hegy) Megalonotus chiragra (Fabricius, 1787) - A palearktikumban elterjedt talajlakó poloskafaj. Domb- és hegyvidékeken gyakoribb, mint a síkvidékeken. Hazánkban elég közönséges, a nem leggyakoribb faja. Csak a gyepterületeken találtuk. (Liter: Mogyorós-hegy; Királyszentistván: Ugri-hegy; Vilonya: Külső-hegy) Peritrechus gracilicornis (Puton, 1877) - A palearktikum délibb vidékein fordul elő, nálunk mindenütt nagyon gyakori. Melegkedvelő, homokos, köves talajú réteken, erdei tisztásokon található. A Bakonyban csak néhány helyről került eddig elő. (Liter: Mogyorós-hegy; Liter: Bendola-ártér; Kádárta: Halastavak környéke; Hajmáskér: Séd környéke) Rhyparochromus pini (Linnaeus, 1758) - Holopalearktikus faj. Hazánkban mindenütt gyakori, de különösen a hegyvidéken, így a Bakonyban is. (Királyszentistván: Ugri-hegy) Rhyparochromus sanguineus (Douglas et Scott, 1878) - Palearktikus faj, nálunk hegyvidékeken elég gyakori, máshol hiányzik. A Bakonyból eddig nem került elő, a mostani kutatások során mindhárom területen megfogták a talajcsapdák, de a legnagyobb példányszám a literi Mogyorós-hegy sziklagyepében volt. (Liter: Mogyorós-hegy; Királyszentistván: Ugri-hegy; Vilonya: Külső-hegy) Rhyparochromus vulgaris (Schilling, 1829) - Elterjedési területe Európa, Észak-Afrika és DélnyugatÁzsia. Magyarországon mindenütt megtalálható és közönséges. (Hajmáskér: Séd környéke; Vilonya: Külső-hegy, fenyves) Raglius confusus (Reuter, 1886) - Mediterrán faj, inkább a hegyvidékeken fordul elő. A Bakonyban ritka, eddigi példányainak nagy része a Fenyőfői Osfenyvesből származik, a most fogott egyedek szintén a vizsgált fenyvesekből kerültek elő. (Liter: Mogyorós-hegy, fenyves; Vilonya: Külső-hegy, fenyves és lejtősztyepp) Raglius alboacuminatus (Goeze. 1778) Európában, Észak-Afrikában, Délnyugat-Ázsiában található meg. Magyarországon mindenütt gyakori, a Bakonyban is sokfelé él. (Vilonya: Külső-hegy, fenyves) Xanthochilus quadratus (Fabricius, 1798) - A palearktikum délibb vidékein fordul elő. Xeroterm faj, a Bakonyban viszonylag ritkán kerül szem elé, eddig csak Fenyőfőről volt ismert. A vilonyai Külső-hegy mellett Sólyon is megtaláltuk. Graptopeltus validus (Horváth, 1875) - Pontomediterrán faj. Hazánkban ritka, csak néhány lelőhelye (a Bakonyból csak Eplény) ismert. (Liter: Bendola-ártér) Beosus maritimus (Scopoli, 1763) - A palearktikum középső és déli vidékein fordul elő, nálunk mindenhol gyakori. (Hajmáskér: Törökcsapás; Hajmáskér: Séd környéke; Vilonya: Külső-hegy) Beosus quadripunctatus (Müller, 1766) - Dél-Európában, Délnyugat- és Közép-Ázsiában elterjedt faj. Nálunk elsősorban a síkvidéken elterjedt és ott nem ritka. A Bakonyban eddig csak Balatonalmádiból volt adata. (Liter: Bendola-ártér; Vilonya: Külső-hegy) STENOCEPHALIDAE Dicranocephalus albipes (Fabricius, 1781) - Mediterrán faj, mely hazánkban sokfelé gyakori. A Bakonyban a ritkább fajok közé tartozik, legtöbb példánya az alacsonyabban fekvő területről származik. (Liter: Mogyorós-hegy; Liter: Bendola-ártér; Királyszentistván: Ugri-hegy; Vilonya: Külsőhegy; Hajmáskér: Séd környéke) Dicranocephalus agilis (Scopoli, 1763) - Főleg Közép- és Dél-Európában él, hazánkban sokfelé gyakori. A Bakonyból elszórtan több helyről előkerült. (Liter: Mogyorós-hegy; Királyszentistván: Ugri-hegy)