Futó János (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 16. (Zirc, 1997)

KENYERES ZOLTÁN: Adatok a Dunántúli-középhegység egyenesszárnyú (Ensifera, Caelifera) faunájának ismeretéhez I.

FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI Zirc, 16-1997 (2000); 93-108. ADATOK A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG EGYENESSZÁRNYÚ (ENSIFERA, CAELIFERA) FAUNÁJÁNAK ISMERETÉHEZ I. KENYERES Zoltán Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc Abstract: Data to the Orthoptera (Ensifera, Caelifera) fauna of the Transdanubian Mountains I. Faunistic results of three years (1998-2000) are published in this paper; the data originate from 103 sampling sites of the Transdanubian Mountains (Bakony region: 78, Gerecse: 7, Pilis 18). Two (Tettigonia caudata, Platycleis montana) of the revealed 59 Orthoptera species are new to the region of the Bakony Mountains, the Tettigonia caudata has had no known population before even in Transdanubia. Bevezetés A Dunántúli-középhegység egyenesszárnyú faunájának feltártsága korántsem tekinthető teljesnek. Különösen igaz ez akkor, ha a területének nyugati végét képező Bakony-hegységet tágabb értelemben, mint Bakonyvidék vesszük tekintetbe. A térségre vonatkozóan az első - elszórt - adatokat FRIVALDSZKY (1867) és PUNGUR (1918) munkáiban találjuk. Már az ezekben foglalt információk is azt a sok évtizedig tartó egyenetlenséget tükrözik, mely a Budapest környéki hegyek intenzívebb kutatásának hangsúlyozottságából fakad. PUNGUR (1918) összegző munkáját követő évtizedek faunisztikai kutatásait dokumentálják a Magyar Természettudományi Múzeum bizonyító példányai (RÁcz 1992), az ötvenes évektől kezdődően pedig a Bakonyi Természettudományi Múzeum (BTM) belső és külső munkatársai által gyűjtött és a BTM rovargyűjteményében őrzött egyedek. Egy-egy térség célzott orthopterológiai kutatása a hatvanas éveket megelőzően kevésbé volt jellemző, ebből az időszakból kiemelkednek NAGY (1948, 1949-50) Tihanyifélszigeten folytatott vizsgálatai, állapotfelmérése. A Bakony-hegység egyenesszárnyú faunájának alapvetését és állatföldrajzi elemzését RÁcz (1973, 1979) készítette el a hetvenes években, a több évtized alatt keletkezett gyűjteményi anyagban rejlő információk és saját vizsgálatainak ötvözésével. Azóta a hegység területén célzottan orthopterológiai vizsgálatok nem folytak, főképp szórványadatok állnak rendelkezésre (NAGY és mtsai 1983, NAGY 1984, TÓTH 1992). TÓTH - eddig nemigen idézett - cikkében a Bakony-hegységben kifejezetten ritkának talált (a Magyar-Középhegység 500-600 m feletti hegyi rétjein gyakori, karakterisztikus fajként számon tartott) Psophus stridulus (Linnaeus, 1758) új adatát közli a Cuha-völgyből. A Bakonyvidék egyenesszárnyú faunájának szisztematikus vizsgálata 1998-ban kezdődött meg újra.