Futó János (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 16. (Zirc, 1997)

BAUER NORBERT - MÉSZÁROS ANDRÁS: A Viola collina Bess. új előfordulásai és cönológiai viszonyai a Bakonyban

Fagetea, ill. Fagetalia besorolás, de a jelenleg ismert dunántúli-középhegységi adatok lokálisan speciálisabb cönotaxonhoz kötődést engednek feltételezni. Az újabb hazai cönológiai irodalom (BORHIDI-SÁNTA 1999, KEVEY 2000) a Bakony elegyes karszterdeinek társulásrendszertani helyét a Cephalanthew-Fagion csoportban látja, melyet a montán elemek, a reliktumfajok, ill. a Cephalanthero-Fagion fajok magasabb részesedésével magyaráz. A Viola collina cönológia karakterének megállapításakor a fentiek figyelembevételével indokoltnak látszik - a kérdés tisztázásáig - Cephalanthero-Fagion csoportba sorolása is. A Viola collina a Bakonyicumban tehát Bromo-Festucion pallentis, ill. Cephalanthero-Fagion fajnak tekinthető. Ezt a feltételezést a korábbi adatok közül BORBÁS (1900) Balatonfelvidéki, a Soó (1968) által is közölt (de már kipusztultnak tekintett) sas-hegyi, valamint BARTHA és mtsai (1998) szlovákiai adatai is megerősíteni látszanak. Amennyiben a faj Bakonyicum területén kimutatott élőhelypreferenciája a további kutatások során is megerősítést nyer, úgy a Viola collina itt mindenképp az északi kitettségű dolomitlejtők regionális karakterfajának (BORHIDI 1999 értelmezésében in: BORHIDI-SÁNTA 1999) tekinthető. A faj további hazai előfordulásainak (gesztenyések?, xerotherm gyepek, szegélyek?) alapos feltárása - alátámasztása ill. cáfolása - nagy jelentőségű lenne, számos növényföldrajzi, vegetációtörténeti kérdés megválaszolását megkönnyítené. Természetvédelmi vonatkozások A védett Viola collina valamennyi ismertetett élőhelye kimagasló természetvédelmi értéket képvisel. A befoglaló társulások a Pannonicum vegetációjának legértékesebb elemei közé tartoznak, melyek néhány természetesebb állományában egyes védett és fokozottan védett növényfajok egyedüli életterüket találják meg. A Viola collina jelen dolgozatban bemutatott élőhelyeiről ilyen kiemelésre érdemes taxonok: Primula auricula subsp. hungarica, Carduus glaucus, Allium victorialis, Sorbus aria agg., Ranunculus nemorosus, Thalictrum minus subsp. pseudominus, Phyteuma orbiculare, Coronilla vaginalis, Amelanchier ovális. Seseli leucospermum, Clematis recta, Polygala amara, Biscutella laevigata, Botrychium lunaria, Aconitum vulparia, Aquilegia vulgaris, Lilium martagon, Moehringia muscosa, Cotoneaster integerrimus, Platanthera bifolia. Ezek felbecsülhetetlenné teszik - e többnyire piciny, fragmentális - élőhelyfoltokat. Megdöbbentő, hogy a vizsgált területek közül egyik sem élvez szigorú védelmet, jelenleg egyedül a Burok-völgy rendelkezik helyi védettségi státusszal. Kívánatos volna az ilyen típusú élőhelyek, társulások - mint különleges hungaricumok! - valamennyi állományának védelme, hosszú távú fennmaradásának hathatós biztosítása. Köszönetnyilvánítás A szerzők ezúton köszönik meg Borhidi Attila akadémikusnak és Takács Béla főiskolai docensnek a kézirat gondos lektorálását. Simon Pál és Kenyeres Zoltán barátainknak a terepi felvételezések során nyújtott segítségükért, Illés Nikolettának a cseh szöveg fordításáért mondunk köszönetet.