Futó János (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 16. (Zirc, 1997)
KOVÁCS J. ATTILA: A Tekeres-völgy (Déli-Bakony) növényzete
A Kőris-hegy melegebb, déli, délnyugati kitettségű térségének legjellemzőbb növénytársulása a cserszömörcés karsztbokorerdő (Cotino-Quercetum pubescentis). A sziklás, törmelékes termőhelyeken, a humuszban gazdag rendzina talaj igen kedvező a melegkedvelő és a szubmediterrán flóraelemek fennmaradásának. Ezek a fellazuló xerotherm erdőfoltok igen hasonlatosak a Balaton-felvidéki állományokkal. A Déli-Bakony más területein viszont kevésbé tipikusan vagy teljesen hiányzanak. Az állományok felső szintjében megjelenő fajok közül kiemeljük: Cotinus coggygria -\—2, Fraxinus ornus H—2, Quercus pubescens -I—2, Viburnum opulus +. A bokorerdő állományok gyepszintjét gyakran a facsoportok közötti kis tisztások alkotják a következő összetételben: Geranium sanguineum -I—2, Dictamnus albus +, Anthericum ramosum +, Coronilla coronata +, Scabiosa canescens+, Teucrium chamaedrys +, Stachys recta +, Inula ensifolia H—2, Jurinea mollis -I—1, Allium flavum +, Dorycnium herbaceum Helianthemum ovatum +. Tekintettel arra, hogy a bokorerdő és a mészkedvelő erdőtársulások állományainak többsége erdészeti beavatkozásokra alkalmatlan termőhelyeken (sziklás felületű hegyoldalakon) található, ugyanakkor a flóradiverzitás szempontjából a leggazdagabb élőhelyeket alkotja, mindent el kell követni, hogy e természeti területek hivatalos védettséget kapjanak. A karsztbokorerdők, a mészkedvelő tölgyesek, a dolomittörmeléklejtő-erdő állományai kiegészítve a jellegzetes dolomitsziklagyepek botanikai ritkaságaival olyan természeti értékeket képviselnek, melyek fennmaradása és megőrzése konkrét természetvédelmi feladatot képez, ezért védelemre való felterjesztésüket javasoljuk. Irodalom-References ÁDÁM L.-MAROSI S.-SZILÁRD J. (1988): A Dunántúli-középhegység - Regionális tájföldrajz, Akadémiai Kiadó, Budapest. FEKETE G. (1988): A Bakonyvidék természetes növénytakarója - In: Magyarország tájföldrajza 6., Akadémiai Kiadó Budapest: 149-174. KOVÁCS J. A. (1999): Adatok a Déli-Bakony flórájának ismeretéhez - Kanitzia 7.: 117-128. KOVÁCS J. A.-TAKÁCS B. (1995): A Sümeg-Tapolcai-hát és a Déli-Bakony néhány dolomitos felszínének botanikai értékei - Kanitzia 3.: 97-124. KUN A. - ITTZÉS P. (1996): A Seseli leucospermum W. et K. és a nyílt dolomitsziklagyep (Seseli leucosperiFestucetum pallentis ) előfordulása szarmata mészkövön - Bot. Közlem. 82, 1-2.: 137-142. RÉDL R. (1942): A Bakony-hegység és környékének flórája - Magyar Flóraművek V Veszprém. SIMON T (1992): A magyarországi edényes flóra határozója - Tankönyvkiadó, Budapest. TAKÁCS B. - KOVÁCS J. A. (1995): A Tar-hegy botanikai értékei - Kanitzia 3.: 143-158.
