Futó János (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 16. (Zirc, 1997)
KOVÁCS J. ATTILA: A Tekeres-völgy (Déli-Bakony) növényzete
kat. Megfigyeléseink alapján a dolomitkopárok degradációját legjobban tűrő védett növényeink közé sorolhatjuk. Moehringia muscosa L.: A Tekeres-völgy központi részét képező ún. Sötét-völgy északi kitettségű szikláin, árnyékos, hűvös sziklabevonat cönózisokban kis populációja maradt fenn. A növény sokkal gyakoribb az Északi-Bakonyban. Muscari botryoides (L.) Mill.: A Csatár-hegy és a Sas-hegy felé elterülő, plató helyzetű lejtősztyepek löszösödő termőhelyein szórványosan előforduló fragmentumait találjuk. Orchis morio L.: Lejtősztyepek peremén, különösen a Tekeres-völgy és a Csatár-hegy közötti állományokban találtuk közel száz példányra tehető populációját. Jellemző, hogy egy 3-4 négyzetméternyi térségben a virág szinte minden színváltozata megtalálható volt. A populáció életerős példányokból tevődik össze. Orchis purpurea Huds.: Cseres-tölgyesekben és mészkedvelő tölgyesekben megjelenő példányai kiterjedt populáció jelenlétére utalnak. A Kőris-hegy zónájában gyakoribbnak mondható. Orchis ustulata L.: Lejtősztyepben találtuk néhány példányát a Tekeres-völgy és a Csatár-hegy közötti szakaszon. Viszonylag ritkának tekinthető. Paronychia cephalotes (M. B.) Bess.: A nyílt dolomitsziklagyepek jellemző faja a vizsgált térségben is. Mondhatni minden állományban jelen van és jellegzetesen fehérlő színfoltokat alkot. Még a legeltetésnek túlzottan kitett Csinge-hegyen (Nemesvámos) is fennmaradt. Phyteuma orbiculare L.: Az Ördögrágta-kő és a volt csatári malom között E-i kitettségben, ill. a Kőrishegy árnyékos oldalain megjelenő zárt dolomitsziklagyepekben fordul elő. Közepes példányszámú, legszebb populációi a törmeléklejtő-erdőket szegélyezik. Plantago argentea Chaix.: Sziklagyepekben, lejtősztyepben találtuk a völgy Sas-hegy és Csatár-hegy felé terjedő szakaszában. Területünkön is megfigyelhető volt, hogy a faj aránylag jól tűri a dolomitkopárok bolygatását, degradációját. Platanthera bifolia (L.) Rich.: Kevés példányát találtuk a Molnár-tanya és a völgy közötti cseres tölgyesek völgyalji zónájában. Pulsatilla grandis Wender.: A Tekeres-völgy ÉNy-i zónájában, bokorerdő és mészkedvelő tölgyesek tisztásain három kis populációja észlelhető. Ujabban a Déli-Bakonyból több állománya is előkerült (Márkó, Szőc, Taliándörögd stb.). Pulsatilla pratensis (L.) Mill, subsp. nigricans (Störck) Zamels: Az előző kökörcsinfajnál jóval gyakoribb a vizsgált területen. Lejtősztyepben, bokorerdők és melegkedvelő tölgyesek tisztásain, irtásréteken alkot közepes nagyságú állományokat. Scilla au tu m rial is L.: A Tekeres-völgy térségében egy igen nagy (több ezres) példányszámú állománya maradt fenn. Nyár végén, ősz elején kéklő populációi nagy tömegben jelennek meg különösen a löszösödő lejtősztyepek zónájában. Mint melegkori maradványfaj, a szubmediterrán migráció egyik értékes jelzőnövénye is a Déli-Bakonyban. A vizsgált területen jól kimutatható a D-E irányú növényvándorlási folyosó, a Csinge-hegytől a Csatár-hegy felé. Seseli leucospermum W. et K.: A dunántúli-középhegységi nyílt dolomitsziklagyepek legjellemzőbb bennszülött növényének több kisebb populációját találjuk a Tekeres-völgy és a vele szomszédos Kőris-hegy zónájában. Jellemző, hogy a nagyobb példányszám mindig a pozitív természetességi viszonyok keretében for-