Futó János (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 16. (Zirc, 1997)

KOVÁCS J. ATTILA: A Tekeres-völgy (Déli-Bakony) növényzete

FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI Zirc, 16-1997 (2000); 59-74. A TEKERÉS-VÖLGY (DÉLI-BAKONY) NÖVÉNYZETE KOVÁCS J. Attila Berzsenyi Dániel Főiskola, Növénytani Tanszék, Szombathely Abstract: Vegetation of the Tekerés-Valley (Southern-Bakony) - The author studied the vegetation of Tekeres-Valley located in the Southern-Bakony. The list of vascular flora of the area was compiled, its vegetational units were determined and the vegetation map was prepared by himself. Populations of protected plant species were also examined and their occurrences were marked on the map. Bevezetés A Déli-Bakony dolomitos kőzetének legkeletibb természeti egységét képező Tekeresvölgy - a Malom-hegy (412 m) és a Kőris-hegy között - közvetlenül a Balaton-felvidékhez és a Veszprémi-fennsíkhoz kötődően, nagyobb részt Nemesvámos község és kisebb részben Veszprém város határában található. A hosszú, „tekervényes" völgy természetföldrajzi adottságait, az egykori Tekeres-patak alakította (szabdalta) végig, elnyúló, szurdokszerű, vadregényes tájjá. Az általában ÉK-DNy irányultságú völgy változatos geomorfológiai adottságait különösen a Kőris-hegy és a Csinge-hegy alacsony vonulata, ill. keleten a sas-hegyi plató, nyugaton pedig a csatár-hegyi plató befolyásolja. Ugyanakkor É-on és D-en a középtájat meghatározó geológiai törésvonalak (Veszprém-Devecseri-árok, Veszprém-Nagyvázsonyimedence) alakító hatása érvényesül. A sziklakibúvásokkal, sasbércekkel, dolomitkopárokkal tarkított völgy északi része nyitottabb, a turizmus, az egykori legeltetés és a degradáció is erőteljesebb (különösen az Ördögrágta-kő és a csatári malom között). A völgy déli része mélyebb és keskenyebb, több helyen igazi szurdokvölgy jellegű és jelentős erdősültségénél fogva kevésbé degradálódott, sőt helyenként a fellazuló molyhos tölgyesek és bokorerdők zónájában, pozitív természetességi állapotokat őriz. A jelenlegi vegetáció szerkezeti összetételét azonban mindenképpen erőteljesen befolyásolja az alsó szakaszon a fokozódó turizmus (kerékpár, motor is!), felső részén pedig a nemesvámosi lovastúrák környezetmódosító hatása. Tekintettel arra, hogy a Tekeres-völgy természeti egysége fontos flóraelterjedési és vegetációtörténeti problémák megvilágításához szolgáltathat értékes adatokat, az utóbbi években botanikai állapotfelméréseket indítottunk el. Ezért 1997-2000 között mondhatni programszerűen, minden vegetációs időszakban és több alkalommal felkerestük a területet és florisztikai-cönológiai felméréseket végeztünk. Az elért eredményeket: edényes flóralista,