Futó János (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 16. (Zirc, 1997)

GALÁCZ ANDRÁS: Mélységek és sekélyességek. A dunántúli-középhegységi jura kutatásának 125 éve

* * * Ezen összefoglalás készítése közben világossá vált, hogy a középhegységi jura általános jellegeiről folytatott közel százéves vita csak két alkalommal siklott ki az egyébként szakszerű, a tudományosság lényegéhez tartozó szakmai polémia kerékvágásából. Először VADÁSZ Elemér munkássága kezdetén, amikor hevesen megütközött a Földtani Intézet hasonló témában dolgozott, illetve vele egy időben kutatásokat végző munkatársaival. Másodszor az 1970-es, 80-as években, amikor egyesek úgy vélekedtek, hogy e kérdéskörben (is) a tudományos módszerekkel leszűrhető következetések között még további, nem a tudományból fakadó nyomatékkal is különbséget kell tenni. Ennek valószínűleg két oka volt. Egyrészt nagy befolyású, komoly pozíciójú személyek és közvetlen környezetük azt tartották, hogy nyersanyagkutatással is kapcsolatos, főképp pedig nagyívű geológiai szintézist érintő kérdésekben ezoterikus szobatudósoknak tartott specialisták ne hangoztassanak meghatározó jellegű véleményt. Másrészt e vélemények érdemi támogatást jelentettek a lemeztektonika hazai alkalmazásához, amit ekkor egyesek nyugatról szolgaian átvett, legjobb esetben is terméketlen teóriának ítéltek. Mindent összevéve a vita jó hatással volt a magyar geológia előrehaladására. A különböző vagy szembenálló vélemények serkentették a kutatásokat. Az egyes nézetek képviselői véleményük újabb és újabb megerősítésére törekedtek, az ellenkező véleményen lévők azon iparkodtak, hogy amazok minél több cáfolatát mutassák fel. Ma sincs - szerencsére egységes vélemény a jura képződmények részleteinek megítélésében. Remélhetjük, hogy a további viták a nézetek ütköztetésében, és nem azok képviselőinek összetűzéseiben nyilvánulnak majd meg. Köszönetnyilvánítás Hálás vagyok minden kollégámnak, akik e dolgozat írása során abban segítettek, hogy munkám teljesebb, pontosabb és stilárisan megfelelő legyen. Különösen köszönöm KASZAP András, VÖRÖS Attila, KÁZMÉR Miklós és SZENTÉ István biztató, hasznos és kedves tanácsait. FUTÓ János igazgató úr előzékeny segítsége nélkül a dolgozat nem jelenhetett volna meg. Irodalom-References VAN ANDEL, T H. (1975): Mesozoic/Cenozoic calcite compensation depth and the global distribution of calcareous sediments. - Earth Planet. Sei. Let., 26, 187-194, Amsterdam. ARADI V. (1905): Lias és dogger a budai hegységben. - Földt. Közi., 25/2-3, 79-83, Budapest. BALOGH K. (1970): Dr. Noszky Jenő emlékezete. - Földt. Közi., 100/3, 243-247, Budapest. ARKELL, W. J. (1956): Jurassic Geology of the World - 806 p., Oliver & Boyd, Edinburgh. BÁRDOSSY Gy. (1961): A magyar bauxit összetételének és keletkezésének kérdései - MÁFI Evk., 49/4, 815-823, Budapest. BENCE G. - BERNHARDT B. - BIHARI D. - BÁLINT CS. - CSÁSZÁR G. - GYALOG L. - HAAS J. - HORVÁTH I. JÁMBOR Á. - KAISER M. - KÉRI J. - KÓKAY J. - KONDA J. - LELKESNÉ FELVÁRY GY. - MAJOROS GY. PEREGI ZS. - RAINCSÁK GY. - SOLTI G. - TÓTH Á.-TÓTH GY. (1990): A Bakony hegység földtani képződményei. Magyarázó a Bakony hegység fedetlen földtani térképéhez 1:50 000 - MÁFI, 119 p., Budapest. BERNOULLI, D. (1971): Redeposited pelagic sediments in the Jurassic of the Central Mediterranean area MÁFI Évk., 54/2, 71-90, Budapest. BERNOULLI, D. - JENKYNS, H. C. (1974): Alpine, Mediterranean and North Atlantic Mesozoic facies in relation to the early evolution of the Tethys. In: Dorr, R.H. - SHAVER, R. (Eds): Géosynclinal Sedimentation, Modern and Ancient, a Symposium - SEPM spec. Publ. No. 19, pp. 129-160., Tulsa.