Futó János (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 16. (Zirc, 1997)

TÓTH SÁNDOR: A Bakony-vidék pöszörlégy faunája (Diptera: Bombyliidae)

Anyag és módszer A pöszörlegyek gyűjtése külön speciális módszert nem igényel, általában együtt történik a többi kétszárnyúéval. Legfontosabb eszköze a legyek fogására szolgáló módosított lepkeháló. Kisebb mennyiségű anyagot eredményeztek az alkalmi vagy esetenként állandó jelleggel működtetett Malaise-csapdák is. A részben önálló településekből, részben az ezekhez tartozó, összesen 266 konkrét mintavételi egység általánosságban jól lefedi a hegység területét, de akadnak főleg kisebb, kevésbé kutatott tájegységek is. Természetszerűleg nagyon változó az egy-egy helyhez tartozó gyűjtési alkalmak, illetőleg onnan előkerült fajok száma. Az előbbit tartalmazza az 1. táblázat. Eredmények A hegység pöszörlegyeivel foglalkozó korábbi dolgozat (TÓTH 1973) megjelenése óta jelentősen bővültek a hegység Bombyliidae faunájára vonatkozó ismereteink. A Bakonyi Természettudományi Múzeum viszonylag szerény gyűjteménye is több ponton revízióra szorult. Nagyrészt az újabb gyűjtések eredményeképpen, a jelen dolgozat 1612 egyed (783 Cf + 829 2) adatait tartalmazza. A közölt anyag 39 taxonhoz tartozik. Az adatközlő rész azonban (a teljesség kedvéért) tartalmazza azokat a fajokat is, melyek az újabb gyűjtések folyamán már nem kerültek elő. A hegység Bombyliidae faunáját a jelenlegi ismereteink szerint 44 faj alkotja, ez a hazánkból ismert taxonok 62,8%-a. Ennek alapján a Bakonyvidék pöszörlégy faunája gazdagnak nevezhető. A következő 9 faj új a terület faunájára: Bombylius undatus MIKAN, 1796 Bombylius vulpinus WIEDEMANN in MEIGEN, 1820 Exhyalanthrax afer (FABRICIUS, 1794) Hemipenthes maurus (LINNAEUS, 1758) Micomitra stupida (Rossi, 1790) Spogostylum aethiops (FABRICIUS, 1781) Systoechus gradatus (WIEDEMANN in MEIGEN, 1820) Villa albida BECKER, 1916 Villa paniscus (Rossi, 1790) A faunát alkotó fajok közül (jelenlegi ismereteink szerint) elsősorban a többé-kevésbé homokos területekhez kötődő elemek emelhetők ki. Ilyenek a Fenyőfő és a Bakonyszentlászló között elterülő homokvidéken élő Micomitra stupida (Rossi, 1790), a Villa albida BECKER, 1916 és a Villa humilis (RUTHE, 1831). Ezek bizonyos fokig a tájnak a Kiskunság homokvidékéhez való hasonlóságára utalnak és területünkön eddig csak Fenyőfőről ismerjük az előfordulásukat. A közölt anyag számszerű adatait az 1. táblázat tartalmazza. Kördiagram (2. ábra) szemlélteti az 5% fölötti részesedést elért fajok arányát. Mint látható, mennyiségi szempontból az első helyen a Bombylius major L. áll (22%). A pöszörlégy fajok populációja az utóbbi 2-3 évtizedben jelentős mértékben gyengült. Ez a tendencia egyes fajoknál (pl. Hemipenthes morio L.) különösen feltűnő, ugyanakkor a jelek szerint, más fajokat kevésbé érintette (pl. Bombylius major L.).