Futó János (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 16. (Zirc, 1997)

ÁBRAHÁM LEVENTE: Balatonhenye és környékének bagolylepkéi (Lepidoptera: Noctuidae)

Chersotis rectangula (Denis & Schiffermüller, 1775) Magyarországon csak a Dunántúli- és az Északi-középhegység néhány pontján előforduló faj. Élőhelye a Balaton-felvidéki sziklagyepek. Balatonhenyétől K-re a Himes és Dománya dombtetőkön ilyen zavartalan sziklagyepek találhatók. Ezek faunája rendkívül sok, csak erre az élőhelyre jellemző karakterfajjal rendelkezik. Az ilyen, viszonylag szűk területre korlátozódó és speciális élőhelyhez kötődő fajok veszélyeztetettsége nagy, populációik sérülékenyek. Természetvédelmi szempontból ezek különösen figyelemreméltók, még akkor is, ha a magyar természetvédelmi törvények által nem élveznek védelmet. Lelőhelyei: Csopak, Vászoly Várpalota, Dudar. Balatonhenye és közvetlen környéke bagolylepke faunájának karakter fajait - alapvetően a déli kitettség miatt - a melegkedvelő tölgyesekre, karsztbokorerdőkre, dolomit sziklagyepekre jellemző mediterrán, szubmediterrán elterjedésű faunaelemek alkotják. A karsztbokorerdő-dolomitgyep mozaik komplexekre jellemző fajok: Euxoa aquilina, Agrotis crassa, Chersotis rectangula, Ch. multangula, Mamestra aliéna, Perigrapha i-cinctum, Calophasia platyptera, Meganephria bimaculasa, Rileyana fovea, Lamprosticta culta, Polymixis polymita, Simyra nervosa, Oxicesta geographica, Dicycla oo, Aegle koerkeritziana, Periphanes delphinii, Calymma communimacula, Eutolia adulatrix A Balaton környéki lápokra jellemző erősen higrofil fajok is felbukkannak ezen a területen: Archanara geminipuncta, A. dissoluta, Sedina buettneri, Phragmatiphila nexa. A Bakony magasabb hegyein és a mikroklimatikusan hideg völgyekben a montán és a szubmontán faunaelemek fordulnak elő. Ezek színesítik Balatonhenye és környéke bagolylepke faunáját pl.: Euchalcia consona, Diachrysia chryson, Apamea sicula tallosi, Crypsedra gemmea, Eriopygodes imbecilla. Külön figyelemre méltóak azok a vándorfajok, amelyek Magyarországról csupán néhány példányban kerültek elő az 1993-2000 tartó vizsgálati időszakban, Noctua interjecta, Trichoplusia ni. A vizsgálat során a különböző mintavételi helyekről összesen 9 védett bagolylepke faj vált ismertté: Catocala fraxini, Arytrura musculus, Laprotes c-aureum, Phragmatiphila nexa, Schinia cardui, Periphanes delphinii, Rileyiana fovea, Apamea syriaca tallosi, Oria musculosa. Összeségében megállapítható a balatonhenyei bagolylepke faunáról, hogy az rendkívül diverz, természetvédelmi szempontból sok védett és veszélyeztetett fajt tartalmaz. Irodalom-References ÁBRAHÁM L. (1987): Adatok a Bakony keleti része nagylepke-faunájának ismeretéhez - Folia Musei Historico-Naturalis Bakonyiensis 6.: 117-118. ÁBRAHÁM L. (1991): Bakonynána és környéke nagylepkefaunája (Lepidoptera) - Folia Musei HistoricoNaturalis Bakonyiensis 10.: 85-104. ÁBRAHÁM L. (1993): A Tési-fennsík nagylepkefaunájáról (Lepidoptera) - Folia Musei Historico-Naturalis Bakonyiensis 12.: 145-172. ÁBRAHÁM L. - UHERKOVICH Á. (1986): Dudar környékének nagylepkefaunája (Lepidoptera) - Folia Musei Historico-Naturalis Bakonyiensis 5.: 57-79. ÁBRAHÁM L. - K. KEMPAS (2000): Nagylepke faunisztikai érdekességek a Bakony nyugati részéről - 12. Bakony-kutató Ankét előadás kivonatai - Zirc, 20-21. DIETZEL GY. (1997): A Bakony nappali lepkéi - A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 21:1-199. FAZEKAS I. (1980): A Keleti-Bakony nagylepkefaunája I. Királyszállás és környékének nagylepkefaunája - A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 15.: 111-131. FAZEKAS I. (1980): A Bakony hegység Eupithecini faunája, l. (Lepidoptera: Geometridae) - A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 15.: 131-141.