Futó János (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 16. (Zirc, 1997)

MUSKOVITS JÓZSEF - SZÉKELY KÁLMÁN: Vászoly és környékének díszbogarai (Coleoptera: Buprestidae)

Anthaxia (Cratomerus) hungarica (Scopoli, 1772) - Balatonudvari (SzD) - Mediterrán elterjedésű faj, a lárvák tölgyfajok - nálunk elsősorban molyhostölgy - vastagabb, elszáradó ágaiban élnek, fejlődésük 2-3 évig tart. Az imágók - elsősorban a hímek - rendszeresen keresnek fel virágokat is, a nőstények azonban csak sokkal ritkábban. A hegy- és dombvidékek melegebb fekvésű tölgyeseiben sokfelé előfordul, de azért nem túl gyakori faj. Érdekességként megemlítjük, hogy a világon előforduló mintegy 900 Anthaxia-ía] közül ez a legnagyobb termetű. Feltűnően erős az ivari kétalakúság, a hím és nőstény egymástól elütő színezetében nyilvánul meg. Védett faj, eszmei értéke 10 000 Ft. H.: 8-15 mm. Anthaxia candens (Panzer, 1789) - Balatonudvari (MTM), Vászoly (MJ, Rel, SzK) - Európai elterjedésű faj, a lárvák cseresznye (Cerasus avium), sajmeggy (Cerasus mahaleb), ritkán más gyümölcsfafajok törzseiben és vastagabb ágaiban élnek, fejlődésük kétéves. A kifejlett lárvák ősszel átalakulnak imágóvá és telelnek át. Az imágók májusban, júniusban kizárólagosan tápnövényeiken találhatók, virágokat egyáltalán nem keresnek fel. Elterjedt, de nem túl gyakori faj, a szabadban ritkán gyűjthető, sokkal könnyebb kinevelni a tápnövényekből. Az egyik legszínpompásabb hazai díszbogárfaj. H.: 7-12 mm. Anthaxia fulgurans (Schrank, 1783) - Balatonakaii (BTM, MTM), Balatonudvari (BTM, RI, SzD, SzK), Pécsely (RI), Vászoly (MJ, SzK) - Európai elterjedésű faj. A lárvák gyümölcsfákban, rózsafélékben (Rosaceae) és somfában (Cornus mas) fejlődnek, vadrózsából (Rosa canina) nekünk is sikerült kinevelni. Az imágók júniusban, júliusban különféle virágokon, elsősorban ernyősök (ümbelliferae) virágjain és margitvirágokon (Chrysanthemum spp.) találhatók. Feltűnően erős az ivari kétalakúság, ami a hím és nőstény egymástól teljesen elütő színezetében nyilvánul meg. A melegebb fekvésű tölgyesekben közönséges és nagyon gyakori, nálunk az egyik leggyakoribb Anthaxia-faj. H.: 4,0-7,0 mm. Anthaxia manca (Linnaeus, 1767) - Balatonudvari (MTM, SzK), Vászoly (SzD) Euroszibériai elterjedésű faj, a lárvák kizárólagosan szilfákban (Ulmus spp.) fejlődnek a vékonyabb törzsekben és a vastagabb ágakban, a kéreg alatt. Fejődésük időtartama 2-3 év. Az imágók májusban, júniusban tápnövényeiken találhatók, virágokat nem keresnek fel. Eléggé elterjedt és néha nagyobb számban is előfordul. PL: 7-11 mm. Anthaxia nitidula nitidula (Linnaeus, 1758) - Aszófő (BTM, MJ), Balatonudvari (BTM, MTM, SzD, SzK), Vászoly (SzD, SzK) - Nyugat-mediterrán elterjedésű faj. A polifág lárvák gyümölcsfákban, például mandulában (Amygdalus communis), cseresznyében, sajmeggyben, szilvafában (Prunus domestica) és rózsafélékben (Rosaceae) fejlődnek. Az imágók májusban, júniusban virágokon, leginkább vadrózsán találhatók. Feltűnően erős az ivari kétalakúság, ami a hím és nőstény egymástól teljesen elütő színezetében nyilvánul meg. Mindenfelé elterjedt, nagyon gyakori faj. H.: 4,0-6,5 mm. Anthaxia podolica Mannerheim, 1837 - Aszófő (MTM), Balatonakaii (BTM, MTM, SzK), Balatonudvari (BTM, MTM), Vászoly (MJ, SzK) - Nyugat-palearktikus elterjedésű faj, a polifág lárvák különféle gyümölcsfákban, legtöbbször cseresznyefában, szilvafában, kökényben (Prunus spinosa) és somban, ritkábban kőrisben (Fraxinus ornus) fejlődnek, fejlődésük időtartama két év. Az imágók júniusban, júliusban különféle virágokon, elsősorban közönséges cickafarkon (Achillea millefolium) és sátoros margitvirágon (Chrysanthemum corymbosum) találhatók, olykor tömegesen is. Ennél a fajnál is feltűnően erős az ivari dichroizmus. Elterjedt, az egyik leggyakoribb Anthaxia-ïa). H.: 4,5-6,0 mm.