Bauer Norbert (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 15. (Zirc, 1996)

BAUER NORBERT - KENYERES ZOLTÁN - SZINETÁR CSABA: A Ballus rufipes (Simon, 1868) (Araneae: Salticidae) megjelenése a Balaton-felvidéken

FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI Zirc, 15-1996 (2000); 31-34. A BALLUS RUFIPES (SIMON, 1868) (ARANEAE: SALTICIDAE) MEGJELENÉSE A BALATON-FELVIDÉKEN BAUER Norbert

1 - KENYERES Zoltán

1 - SZINETÁR Csaba

2 'Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc 2

Berzsenyi Dániel Főiskola Állattani Tanszék, Szombathely Abstract: Appearance of Battus rufipes (Simon, 1868) (Araneae: Salticidae) in the Balaton-Uplands - A new - Balaton-Uplands - appearance of Ballus rufipes which had been previously reported only from three localities (Pilis Mountains: Nagy Strázsa Hill, Budai Mountains: Sas Hill; Villányi Mountains: Szársomlyó) is published in this paper. In Hungary it only had been turned up during the examination of spiders overwintering in snail-shells and during grass-netting of the taxon collected with power-driven insect collector (motorised hand-held suction sampler in its new place of occurrence on the Csobánc Hill (Tapolca Basin). Its habitat - as well as its other known habitats in the country - is a thermophilic dry slope grassland steppe of southern exposure. Its other appearances are expected in Hungary. Bevezetés SZINETÁR és mtsai (1998) faunára új fajként közlik a mediterrán Ballus rufipes megjelenését a Kárpát-medencében. A faj tipikus dél-európai elterjedést mutat (ALICATA -CANTARELLA 1987). Dél-Európán kívül Németországból ismert néhány lelőhelye (BAUCHHENSS 1992, 1995). A dorogi Nagy-Strázsa-hegyen, a budapesti Sas-hegyen, majd a nagyharsányi Szársomlyón való előkerülése faunisztikai és állatföldrajzi különlegességnek számít (a két utóbbi lelőhely még nem publikált adat). A faj előkerülésének jelentőségét fokozza, hogy ezen területek egy részén, így például a Sas-hegyen korábban is szisztematikus vizsgálatok történtek (BALOGH 1935). Hasonlóképpen megemlítendő, hogy a Kárpát-medence bokorerdő társulásainak átfogó kutatása (LOKSA 1966), valamint a Pilis részletes vizsgálata során sem került elő a faj (LOKSA 1988, 1991). Az állat eddigi hazai adatai részben csigaházban áttelelő pókok vizsgálatából (Nagy-Strázsa-hegyen), részben xerotherm élőhelyeken folytatott, motoros rovarszívóval végzett gyűjtésekből (Sas-hegy, Szársomlyó) származtak.