Bauer Norbert (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 15. (Zirc, 1996)

CSERVENKA JUDIT – ASZALÓS RÉKA – BRÁZ ESZTER – PETŐHÁZI ATTILA – ROSSMANN ZOLTÁN: A Primula x brevistyla DC. hibrid kankalinfaj előfordulásának predikciós térképezése a bakonyi Cuha-völgyben

A digitális terepmodell és a térinformatikai adatbázis: A faj előfordulását ábrázoló térképeket és a 11 km

2-t lefedő 1:10 000-es méretarányú szabványos (EOTR) topográfiai térképet digitalizáltuk. A hibridfajra és a domborzatra vonatkozó adatok további kezelését és analízisét a GRASS 4.2-es térinformatikai szoftverrel végeztük. A terület digitális terepmodelljét a digitalizált szintvonalakból, block-krígeléses interpolációval hoztuk létre (7. ábra). A létrehozott térinformatikai adatbázis tartalmazta a digitális terepmodellt, az ebből származtatott domborzati változókat és a kankalinfaj előfordulásait. Az adatbázishoz tartozó térképek 10x10 méteres felszínt reprezentáló cellákból álltak, amelyekben a térképen ábrázolt változó értéke található. A teljes mintaterület 11 km

2-t fed le, tehát minden térképet egy 110 000 cellát tartalmazó raszteres állomány ír le. A domborzat változói: A domborzatot leíró változókat a digitális terepmodellből származtattuk. Az változók létrehozásához szükséges alapalgoritmusokat a GRASS 4.2-es szoftver biztosította, de az égtáj szerinti kitettség és a felszíngörbület kiszámolásakor ezeket az algoritmusokat a feladatnak megfelelően megváltoztattuk (ezen számolások pontos menetét itt nem részletezzük). A domborzatot leíró változók a következők voltak: • Tengerszintfeletti magasság; 270-495 m, a tengerszint feletti magasság méterekben kifejezve. • Égtáj szerinti kitettség két változója; 0-360, ahhoz, hogy a kitettség a forgási kontinuitást megőrző változó legyen, két egymásra merőleges változóra bontottuk. Az egyik változó a dél-észak, a másik a kelet-nyugat kitettséget mutatja, értékeik 0 és 200 közé esnek. Pl. a dél-észak esetében 0 a déli irányt, 200 az északi irányt mutatja, a köztes értékekkel jelölt területeknek kelet-nyugati komponense is van. • Lejtőmeredekség; 0-48, fokokban kifejezve. • Felszíngörbület; 1-256, amelynek kis értékei a környező területekhez képest relatív völgyet, közepes értékei egyenes térszínt, nagy értékei relatív gerincet jelentenek (ASZALÓS-HORVÁTH 1998). A hibrid kankalin élőhelyének vizsgálata a domborzat alapján: A domborzati és előfordulási térképek egységes térinformatikai adatbázisban való kezelése lehetővé tette, hogy a kankalinfaj előfordulásának pontos domborzati viszonyait megállapítsuk. Az ún. összemetszéses eljárásokkal két (esetleg több) térkép összes cellájának adatait vizsgálhatjuk, a két térképen azonos helyhez tartozó cellák páronkénti összevetésével. Ilyen eljárással állítottuk elő a faj előfordulásának eloszlásait (hisztogrammok), illetve statisztikáit (átlag, médián, legkisebb és legnagyobb érték, szórás) az öt domborzati változó függvényében. A predikciós térképek előállítása: A potenciális élőhely térképezésére két igen eltérő modellt alkalmaztunk. A modellek matematikai leírását csak fő vonalakban ismertetjük, de mindenhol utalunk a részletesebb leírásokat tartalmazó forrásokra. A modellek bemenő változói a hibrid kankalinfaj elterjedési térképe és a domborzati változók voltak. Az öt domborzati változó a tengerszint feletti magasság, a lejtőmeredekség, a felszíngörbület és a kitettség két változója volt. Egy matematikai algoritmus alapján a független - háttérváltozókkal (domborzati változók) prédikáltuk a függő változó (kankalinpopuláció jelenléte) előfordulási valószínűségét. Az eredményt a mintaterületre vissza-