Bauer Norbert (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 15. (Zirc, 1996)

CSERVENKA JUDIT – ASZALÓS RÉKA – BRÁZ ESZTER – PETŐHÁZI ATTILA – ROSSMANN ZOLTÁN: A Primula x brevistyla DC. hibrid kankalinfaj előfordulásának predikciós térképezése a bakonyi Cuha-völgyben

FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI Zirc, 15-1996 (2000); 17-30. A PRIMULA X BRE VIS TYLA DC. HIBRID KAN KÁLIN FAJ ELŐFORDULÁSÁNAK PREDIKCIÓS TÉRKÉPEZÉSE A BAKONYI CUHA-VÖLGYBEN CSERVENKA Judit

1 - ASZALÓS Réka

2 - BRÁZ Eszter

3 - PETŐHÁZI Attila

3 ROSSMANN Zoltán

3 'Veszprémi Egyetem, Botanika Tanszék 2 MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót 3 Veszprémi Egyetem, Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék Abstract: Predictive mapping of the occurrence of the Primula x brevistila DC. hybrid species in the Cuhavalley (Bakony Mountains) - The Primula x brevistyla DC. - due the ecological barriers of occurring together frequently in the nature - is a rare hybrid of Primula veris L. em. Huds. and Primula vulgaris Huds. Our aim was to describe more precisely the habitat requirements of the hybrid with modelling the surface as determinative pattern of background. Among the elements of the surface the effects of elevation, slope, exposure and curvature were studied. On the basis of the statistical relation between the experienced occurrence and the pattern of background probability maps of the hybrid species were compiled with the application of two very different predictive methods (Bayes - formula and CART model). Our results support the extension of the last for larger geographic regions and other species. Bevezetés A tavaszi kankalin (Primula veris L. em. Huds.) eurázsiai, a szártalan kankalin (Primula vulgaris Huds.) atlanti-mediterrán elterjedésű faj (Soó 1970). Areáik Európában nagy területen átfednek (MEUSEL és mtsai. 1978), és ebben a zónában a két faj helyenkénti hibridizációjának eredménye a Primula x brevistyla DC. A hibridizáció azonban viszonylag ritka; többek között Angliában (CLIFFORD 1958, WOODELL 1965), Skóciában (MOWAT 1961), Alsó-Ausztriában és Stájerországban (LÜDI 1926), illetve Magyarországon fordulnak elő hibridek. Hazánkban a Keszthelyi-hegységben (NAGY-DÁNOS 1979, SZABÓ 1987), a Bakonyban és a Bakonyalján (RÉDL 1942, NAGY-DÁNOS 1979) találhatók populációi. A Dunántúlon a szártalan kankalin (1. ábra) a bükkösök, gyertyános-tölgyesek gyakori növénye, de előfordul a napfényesebb, zavart élőhelyeken is, például vágásterületeken, erdészeti utak mentén. A tavaszi kankalin (2. ábra) elsősorban a délies fekvésű, nyitottabb koronaszintű száraz tölgyesekben él (Soó 1970). A két faj élőhelye egymás mellett csak ritkán, változatos domborzati viszonyok között található meg, és ez lehet az oka annak, hogy az areák nagy átfedődése ellenére a hibridizáció viszonylag ritka. A hazai előfordulásokkal kapcsolatos megfigyelések összecsengenek GRIME és mtsai. (1986) vizsgálataival, amely