Bauer Norbert (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 15. (Zirc, 1996)

PETRÓCZI IMRE: Adatok a vidra (Lutra lutra Linnaeus, 1758) Veszprém megyei elterjedéséről

Irodalom CSORBA G.-PECSENYE K. (1997): Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer X. Emlősök és a genetikai sokféleség monitorozása - Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest DÉVAI GY-MISKOLCZI M-TÓTH S. (1987): Javaslatok a faunisztikai adatközlés és számítógépes adatfeldolgozás egységesítéséhez. I.rész: Adatközlés - Folia Musei Historiconaturalis Bakonyiensis 6.: 29-42. GERA P (1996): Jelentés „A fokozottan védett és veszélyeztetett vidra országos állományfelmérése" című 1153/K nyilvántartási számú K + F szerződés teljesítéséről - Alapítvány a Vidrákért, Budapest ILOSVAY GY.-SZITTA T (1977): A Bakony gerinces állatainak bibliográfiája 1970-1977 - Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc (sokszorosított kiadvány) ILOSVAY GY.-SZITTA T. (1980): A zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum gerinces (Vertebrata) gyűjteménye - Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15.: 213-223. KEMENESNÉ, K. I.-DEMETER, A. (1994): Uni- and multivariate analyses of the effects of environmental factors on the occurence of otters (Lutra lutra) in Hungary - Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici 133-138. LANSZKI J.-KÖRMENDI S. (1996): Négy ragadozó emlősfaj táplálkozásökológiai vizsgálata a fonói halastó (Somogy megye) körzetében - Állattani Közlemények 81. NECHAY, G. (1980): Die Situation der Fischotter in Ungarn 215-221. - Ex. Reuter CAntal, F.: Der Fischotter in Europa, Oderhaus-Göttingen PAPP J. (1971): A Bakony állattani bibliográfiája - A Bakony természettudományi kutatásainak eredményei VIII. SZEMETHY L. (1990): Egyes védett ragadozók elterjedése Magyarországon - GATE Vadbiológiai Kutatóintézet, Gödöllő Zusammenfassung Angaben über die Verbreitung des Fischotters (Lutra lutra LINNAEUS, 1758) in Komitat Veszprém (Ungarn) - In Komitat Veszprém wurde die Verbreitung des in Ungarn streng geschützten Fischotters zwischen November 1995 und März 1996 und zwischen November 1998 und März 1999 untersucht. Die Untersuchungen wurden mit der Methode von IUCN (Minimum-Standard), die schon mehrmals in Europa verwendet, fertiggemacht. Während der Feldarbeit wurden die Spuren der Anwesenheit des Fischotters (z.B. Fußspur, Rest seiner Beute, Gelose) registriert und dadurch die Vorkommen der Tiere festgestellt. In diesen zwei Perioden wurden die "Lebensspuren" des Artes in 63 verschiedenen Punkten von Komitat Veszprém registriert. Nach diesen Untersuchungen wurde es festgestellt, daß der Art an den natürlichen oder künstlichen (aber lebenden) Seen, Flüssen, Bächen und Kanälen, wo der Fischotter seine Beute finden kann, verbreitet ist. Nach den Arbeiten zeigte es sich, daß es eine stabile Population des Otters in Komitat Veszprém.gibt. Diese Ergebnisse decken sich mit den Angaben anderer ungarischen Untersuchungen (z. B. GERA, 1996.) auch. A kézirat lezárva: 1999. május A szerző címe (Author's adress): PETRÓCZI Imre H-8200 Veszprém, Vár u. 31;