Futó János (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 14. (Zirc, 1995)

RETEZÁR IMRE - SZÉKELY KÁLMÁN: Vászoly és környékének futóbogarai, cincérei (Coleoptera: Carabidae, Cerambycidae)

CERAMBYCIDAE (Székely Kálmán) A terület - jellegénél fogva - a növénytársulások igen változatos képét mutatja. Miközben déli kitettségű hegyoldalain, lejtőin karsztbokorerdők, sziklagyep-együttesek jellemzőek, völgyeiben és a síkságokon melegkedvelő molyhos-, illetve cseres-tölgyesek találhatók. A hegytetőkön és az erdőállományban foltokban a fenyő is megjelent. Különlegesség az északi oldal extrazonális öreg bükköse, ahol gyertyán, hárs, mogyoró típusú erdőfoltok is megjelennek a lejtőkön. Található nedves rét, valamint szurdokvölgy jellegű társulás is a területen, mindez kiegészítve szőlők és gyümölcsösök, olykor elvadult kertek biotópjaival. Mindezek rendkívül gazdag cincérfauna fennmaradását teszik itt lehetővé. A területen 100 cincérfajt gyűjtöttünk, amely a Balaton-felvidékről kimutatott fauna (MEDVEGY 1987) 81 %-át jelenti. Az előforduló fajok ökológiai típusainak megoszlása: Holarktikus 2 faj 2% Palearktikus 8 faj 8 % Nyugat-palearktikus 18 faj 18 % Euroszibériai 11 faj 11 % Európai 39 faj 39 % Mediterrán 2 faj 2% Pontomediterrán 16 faj 16 % Pontusi 4 faj 4% A fajok megoszlása ökológiai igényük alapján: Meleg- és szárazságkedvelő 47 faj 47 % Nedvességkedvelő 9 faj 9 % Széles ökológiai tűrőképességű 44 faj 44 % A gyűjtött anyag feldolgozásánál és értékelésénél (BENSE 1995; CSEREPANOV 1979-1985; DANILEVSKY-MIROSHNIKOV 1985; CSÍKI 1903; GASKÓ 1978-1979; Heyrovsky 1955; HORION 1941; KASZAB 1971; KLAUSNITZER-SANDER 1981; MIKSIC-GEORGIJEVIC 1971, 1973; PANIN-SAVULESCU 1961; TÓTH 1968; WINKLER 1924-1932) munkáit vettem alapul. CARABIDAE A gyűjtött fajok jegyzéke 1. Omophron limbatum (FABRICIUS, 1776) - Gömböcfutó. Palearktikus, stenotop, hygrophil, ripicol, arenicol. Vászoly: Öreg-hegy (fényre repült). 2. Carabus (Procrustes) coriaceus coriaceus LINNAEUS, 1758 - Bőrfutrinka. Európai, eurytop, főleg silvicol. Az egész területen elterjedt. 3. Carabus (Megodontus) germari exasperatus DUFTSCHMID, 1812 = Carabus (Megodontus) violaceus ssp. germari n. exasperatus DUFTSCHMID, 1812 Kékfutrinka. Közép-európai, eurytop. A terület erdeiben és nedves rétjein elterjedt. 4. Carabus (Chaetocarabus) intricatus intricatus LINNAEUS, 1761 - Lapos kékfutrinka. Európai, eurytop, thermophil. Vászoly: Keresztfa-tető.