Futó János (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 14. (Zirc, 1995)

KUTASI CSABA: Ritka és jellegzetes Balaton-felvidéki bogárfajok (Coleoptera)

Badister peltatus (PANZER, 1797) - Szárnyatlan posványfutonc Holarktikus elterjedésű, stenotop, vízkedvelő faj. Mocsaras helyeken, ligeterdőkben, vízparti sasos társulásokban találhatjuk meg (KIRSCHENHOFER 1989). A MTM bogárgyűjteményében a Kis-Balatonról és a Hortobágyról (Újszentmargita, Margitai-erdő) vannak adatai, azonban ez utóbbi lelőhelyen talált példányok ivarszervi vizsgálata még nem történt meg. Bátorligetről MERKL (1991) közli. TÓTH (1973) több lelőhelyét is említi a Bakonybol, azonban ezeket az adatokat revideálnunk kellett. A Bakonyi Természettudományi Múzeum (továbbiakban BTM) gyűjteményében levő Badister fajokat (anomalus-dilatatus-peltatus csoport) újrahatároztam a hím ivarszerv vizsgálatával, ennek során egy peltatus-X sem találtam. Eddig csak Vászolyról, az Öreghegyről közölték, ahol fényre repült (RETEZÁR-SZÉKELY 1995). Új lelőhelye szintén a Balaton-felvidéken található, Csopakon a Kerekedi-öbölben (1. ábra), a nádas szegélyén parttaposással gyűjtöttem. Két rokon fajának (anomalus-dilatatus) több lelőhelyét ismerjük a Bakonybol. Microlestes corticalis (DUFOUR, 1820) ssp. escorialensis BRISOUT, 1885 Délkelet-európai areájú, stenotop, sótűrő faj. Megtalálható sós tavak partján, világos, száraz tölgyesekben, földön fekvő gallyak alatt (KIRSCHENHOFER1989). Magyarországi elterjedése nem tisztázott, elkülönítése nehéz rokon fajaitól, gyűjteményi adatai revízióra szorulnak. Békés megyében Kardoskúton, a Fehér-tónál talaj csapdával fogták (ADÁMRUDNER 1996). A Bakony faunájára új, Balatonfüreden Ádám László gyűjtötte 1977. május 28-án (1. ábra). Az egyetlen előkerült példányt Szél Győző határozta meg. Lycidae - Hajnalbogarak Platycis minutus (FABRICIUS, 1787) Európában, Szibériában és Japánban elterjedt faj, amely faunaterületünkön a Kárpátokban és a középhegységi bükkösökben fordul elő (KASZAB 1955). Hazánkban ritka, a MTM gyűjteményében Vas megyéből, a csörötneki Apátsági-erdőből (Piceetum excelsae cultum) van pontos adata, továbbá a Fejér megyei Szárról és Somogyból Kaposvárról ismert. A Bakonybol eddig a Keszthelyi-hegységből (Zalaszántó: Tátika), a Déli-Bakonyból (Nagyvázsony: Kab-hegy), valamint az Eszaki-Bakonyból ismertük (Csesznek: Cuha-völgy; Zirc: Akli) (SZALÓKI 1997a). A Balaton-felvidék faunájára új fajként került elő Hidegkútról a Zsellér-hegyi-dűlőből, ahol hótöréses fenyves szegélyén, fenyőrönkön gyűjtöttem néhány példányt. A további kutatások során a veszprémi Csatár-hegy alatt folyó Séd partján gyűjtöttük talajcsapdával (2. ábra). Tenebrionidae - Gyászbogarak Enoplopus velikensis Piller et Mitterpacher, 1783 - Cirpelő gyászbogár (belső borító a kötet végén) Délkelet-európai, stenök-stenotop, mediterrán faj, melynek hazai előfordulásait PAPP (1968), valamint TÓTH (1968) összegezte. Ekkor a Balaton-felvidéken és a Keszthelyi-hegy-