Futó János (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 14. (Zirc, 1995)

TÓTH SÁNDOR: Újabb adatok a Bakony hegység katonalégy faunájához (Diptera: Stratiomydae, Xylomyidae)

97. YN03C4 Kerteskő (Pénzesgyőr)* 207. BT83A3 Várpalota 98. XM78A1 Keszthely 208. XM79A4 Várvölgy 99. XM78B3 Keszthelyi-hg. (Keszthely)* 209. BT83A2 Vár-völgy (Várpalota)* 100.YN04C4 Kék-hegy (Fenyőfő) 210. YN23B3 Veimpuszta (Nagyesztergár)* 101.YM19B2 Kiliántelep (Balatonudvari) 211. YN21B2 Veszprém 102.YN00B1 Kinizsi-forrás (Pula)* 212. YN12A3 Veszprémi-Séd-v. (Márkó)* 103.YN03B2 Királykapu (Ugod)* 213. XN90C4 Vigántpetend 104.YN20B4 Király-kút-völgy (Lovas) 214. YN14B4 Vinye (Bakonyszentlászló) 105.YM19D4 Kis-erdő (Tihany) 215. XM78C1 Vonyarcvashegy 106.YM19D4 Kis-erdő-tető (Tihany) 216. BT71A4 Vörösberény (Balatonalmádi)* 107.YN04C3 Kisszépalmapuszta (Fenyőfő)* 217. YN03B4 Vörös János-séd (Ugod) 108.YN10D3 Koloska-völgy (Balatonfüred) 218. YM09B3 Zánka 109.XM99C4 Kornyi-tó (Kővágóörs) 219. YN13D2 Zirc 110.XM69D3 Kovácsi-erdő (Zalaszántó)* 220. YN13D4 Zirci-arborétum (Zirc) A lista alapján készült UTM hálótérkép (1. ábra) 2,5x2,5 km-es bontásban mutatja be a lelőhelyeket, vagyis a 220 konkrét gyűjtőhelyet 170 kör jeleníti meg. Ennek alapján a terület viszonylag jól kutatottnak mondható, de természetesen akadnak még a katonalegyek szempontjából is feltáratlan területek. A jelek bizonyos fokú tömörülése a hegység magasabb régiójában és a Balaton mentén figyelhető meg. A katonalegyek többségének imágója április vége és szeptember eleje között rajzik. Ez jól megfigyelhető az eddigi gyűjtések adatait dekádonkénti bontásban szemléltető oszlopdiagramon (2. ábra). Az ábráról már nem olvasható le, de érdemes megjegyezni, hogy az első gyűjtési adat március 24-ről (Odontomyia argentata FABR.), az utolsó pedig október 27-ről (Sargus bipunctatus SCOP.) származik. Egy másik diagram (3. ábra) a Bakonyban a leggyakoribb katonalégynek bizonyult Chloromyia formosa SCOP. rajzásdinamikai sajátosságait mutatja be a fogott példányok alapján.