Futó János (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 14. (Zirc, 1995)

TÓTH SÁNDOR: Újabb adatok a Bakony hegység katonalégy faunájához (Diptera: Stratiomydae, Xylomyidae)

1. Chtysomyia melampogon ZELL. = Chloromyia speciosa MACQ. (Tapolca) 2. Ephippium thoraciciim LTR. — Clitellaria ephippium FABR. (Tapolca) 3. Lasiopa villosa F. (Pápa) 4. Microchrysa polita L. (Pápa) 5. Nemotelus pantherinus L. (Tapolca) 6. Stratiomyia chamaeleon L. = Stratiomys chamaeleon L. (Pápa, Tapolca) 7. Stratiomyia furcata F — Stratiomys singularior HARR. (Pápa, Tapolca) 8. Stratiomyia longicornis SCOP. — Stratiomys longicornis SCOP. (Tapolca) 9. Pachygaster ater F. = Pachygaster atra PANZ. (Bodajk, Pápa) A fajlista meglehetősen lassan gyarapodott. Szerény bővülésre a Balaton környékéről csak 4 évtized elteltével került sor (SZILÁDY 1941b). Szilády munkája 12 fajt tartalmaz, de közülük hármat a Fauna Regni Hungáriáéból vett át. Újabb adatok (13 faj a Szigligeti Arborétumból) közreadására ismét csaknem 4 évtizedet kellett várni (TÓTH 1978). Ezt azonban már hamarosan követte a hegység katonalégy faunájáról készült alapvetés jellegű publikáció (CSIBY-TÓTH 1981). Ebben a szerzők a Bakonyi Természettudományi Múzeum anyagának feldolgozása, valamint a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményének publikált adatai (ROZKOSNY-DUSEK 1972) alapján 40 Stratiomyidae faj előfordulását közlik. A katonalegyekkel foglalkozni kívánó kutatók munkájának megkönnyítését szolgálja az irodalomjegyzékben olyan (nem bakonyi témájú) publikációk felsorolása, melyek Stratiomyidae faunisztikai adatokat tartalmaznak. Az 1970-es évek végétől főleg „A Bakony természeti képe" program keretében folyó Diptera gyűjtések gyarapították számos újabb adattal a hegység katonalégy faunájára vonatkozó ismereteinket. Ezért indokolt a rendelkezésre álló adatok egy újabb dolgozatban való közreadása. Ehhez - a teljességre törekvés igénye nélkül is - célszerű volt a Bakonyi Természettudományi Múzeum törzsgyűjteménye és preparálatlan példányok feldolgozása mellett, tételesen átnézni a Magyar Természettudományi Múzeum jelenlegi anyagát is. Ez ugyanis az 1970-es évek elejétől bekövetkezett gyarapodás mellett viszonylag sok, főleg a régebbi gyűjtésekből származó olyan bakonyi egyedet is tartalmaz, mely nem található meg az említett munkában (ROZKOSNY-DUSEK 1972). Ezek egy része minden bizonnyal a dolgozat elkészülése utáni időkben került be a múzeum gyűjteményébe. Eredmények A Bakony hegység Stratiomyidae és Xylomyidae faunáját a jelenlegi ismereteink szerint 47 faj alkotja. Közülük az Oxycera muscaria (FABRICIUS 1794) új adatot jelent Magyarország Diptera faunájára. Tekintettel arra, hogy a Magyarország Állatvilága aktuális füzete (MAJER 1977) alapján készült első bakonyi dolgozat a két ismert Xylomyia fajt is tartalmazza, a folyamatosság érdekében célszerűnek látszott (bár külön családra bontva) ezeket most is beépíteni az anyagba. Összességében (1981 + 1985) 4158 példány adatai állnak rendelkezésre a hegység katonalégy faunájának kvantitatív értékeléséhez. A feldolgozott anyagban 13 faj részesedése haladja meg a 2%-ot. Ezek teszik ki az összes egyed kereken 84%-át. Kiemelkedően magas dominanciát ért el a Chloromyia formosa SCOP, ehhez tartozik a gyűjtött anyag kereken egynegyede (25,38%). Nagyobb egyedszámban vannak még képviselve az Actina chalybea MEIG. (9,62%), a Lasiopa villosa FABR, (8,18%), a Nemotelus pantherinus L. (7,53%) és a Pachygaster atra PANZ. (6,45%). A Bakonybol eddig kimutatott fajok áttekintő táblázata (az