A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 13. (Zirc, 1994)

VERESS MÁRTON - PONGRÁCZ IMRE - BEREZNAI CSABA: Néhány bakonyi hegy hajdani elborítottsági viszonyainak vizsgálata

Következtetések 1. Kidolgoztunk egy olyan módszert és bemutattuk alkalmazását néhány területre, amellyel a hajdani elborítottsági viszonyok vizsgálhatók. Az eljárást olyan területre is alkalmaztuk, ahol a hajdani fedőüledék-elborítást követően (majd ennek lepusztulása után) újabb üledékeiborításjött létre. Előző esetben az epigenetikus völgyfők és a már inaktivizálódott víznyelők figyelembevételével rajzolható meg a hajdani üledékborítás határa. Utóbbi esetben a hajdani epigenetikus völgyfőket előbb el kell különíteni a másodlagosan képződött fedőüledékek völgyeitől és csak ezután lehet vizsgálni a hajdani elborítottsági viszonyokat. 2. Az egyes területek elborítottságáról és emelkedéséről az alábbiak mondhatók: a) A vizsgált területek nem egységesen, hanem több kisebb (a Som-hegy és a Papod-Borzás kettő, a Hajag négy, míg a Kab-hegy kettő, illetve környéke nyolc) magaslatra különülve álltak ki a hajdani elborításból. b) A völgyek kialakulását követően a hegyek nem egységesen, hanem részenként különböző mértékben emelkedtek. A Som-hegy, Papod-Borzás, Hajag esetében az emelkedés a hegyek csapása mentén a központi rész felé növekedett, illetve erre merőleges irányokban a legerőteljesebb. Ugyanezen hegyeknél jellemző az ellentétes oldalak eltérő emelkedése (billenés). c) A Kab-hegy esetén szintén egyenetlen emelkedés mutatható ki, miután az északi oldal emelkedése lényegesen meghaladta a déli oldalét. Feltűnő viszont, hogy a környező magaslatokhoz képest nem volt számottevő. d) A hegyeken belüli eltérő emelkedések számos helyen vetőket valószínűsítenek. Pl. a Felső-Hajag és a Középső-Hajag között, a Som-hegy és Kis-Som-hegy között stb. Ezeken a helyeken a földtani térképek is vetőket jeleznek (CSÁSZÁR-CSEREKLEI-GYALOG 1981). 3. Az egyes hegyek egymáshoz képesti emelkedése - ugyancsak a völgyek kialakulása óta a legmagasabb völgyfőmagasságokat alapul véve az alábbi: a Som-hegy a Papodhoz képest 40 m-t, a Som-hegy a Hajaghoz képest 10 m-t, - a Hajag a Papodhoz képest 30 m-t emelkedett. A Kab-hegy emelkedése - völgyeinek kialakulását követően - sokkal kisebb mértékű. A Som-hegy emelkedésének mértékétől 145 m-rel marad el. Irodalom - References Ballá Z. (1967): A Magyar Középhegység szerkezeti főirányairól - Földtani Közlöny 97. 257-277. p. Balogh K.-Jámbor Á.-Partényi Z.-Ravaszné Baranyai L.-Solti G. (1982): A dunántúli bazaltok K-Ar radiometrikus kora - MÁFI Évi Jelentése 1980-ról 243-260. p. Bertalan K. (1952): Jelentés az 1951. évben Magyarországon a Tapolca-Zalahaláp-Sáska-Hegyesd-Monostorapáti körzetében végzett bauxitkutató munkálatokról MÁFI Adattár. Bulla B. (1954): Általános természeti földrajz II. - Tankönyvkiadó, Bp. Császár G.-Csereklei E,-Gyalog L. (1981): A Bakony-hegység fedett földtani térképe, 1:50 000 - MÁFI Bp.