A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 13. (Zirc, 1994)

VERESS MÁRTON - PONGRÁCZ IMRE - BEREZNAI CSABA: Néhány bakonyi hegy hajdani elborítottsági viszonyainak vizsgálata

A D-i oldalon nyolc, míg az É-i oldalon hat völgy fejlődött ki, melyek közül az egyik három mellékvölggyel rendelkezik. Karsztjelenségekben igen szegény terület. Mindössze a Borzas és a Papod közötti völgyben fordulnak elő dagonyák. Hajag A Felső-Hajag É-ÉNy-i részét kréta mészkő (amelyet nagyobb foltokban pleisztocén lösz takar), 550 m-től jura mészkő építi fel, amely a Felső- és Középső-Hajag 600 m feletti részeit uralja. Ennek a jura mészkőnek K-i részeit lösz borítja. ÉK-en és K-en kréta mészkő helyezkedik el 600 m-ig. A Felső-Hajag DNy-i oldalát 500-600 m között triász mészkő alkotja. A Rend-kő É-i, ÉNy-i részén kréta mészkő található a tetőszinttől 500 m-ig. A tetőn kréta és jura mészkövek fordulnak elő vegyesen, míg a D-i oldalon domináns a jura. Az Alsó-Haj ag középső, É-i és Ny-i részén triász mészkő bukkan a felszínre nagy területen. A D-i oldalon ÉK-DNy irányú jura mészkősáv húzódik, ettől DK-re negyedidőszaki lejtőtörmelék, majd egy kréta sáv található. Vetődéseket a Középső-Hajag Ny-i oldalán, az AlsóHajag DNy-i részén, valamint a Középső-Hajag és a Rend-kő között mutattak ki. A Hajag csapásiránya ÉNy-DK-i. Négy magaslatra tagolódik, É-on a Felső-Hajag, középen a Középső-Hajag és a Rend-kő, D-en pedig az Alsó-Hajag. Legmagasabb pontja a Középső-Hajag 646 m, de az Alsó-Hajag kivételével mindegyik magaslat 600 m fölé emelkedik. A terület Ny-i oldala igen meredek lejtésű, míg az É-i és K-i oldal lankásabb felszínű. Völgyek a Ny-i oldalon egyetlen kivételével hiányoznak. A sasbérccsoportban még kilenc nagyobb völgy található, néhány mellékvölgyekkel is rendelkezik. (Ez utóbbi különösen a Fehér-kő-árokra jellemző). A völgyek zömmel É és K felé irányulnak. A területen igen gyakoriak a karsztjelenségek. Öt dagonya helyezkedik el a Középső- és Alsó-Hajag közötti völgyben. További kettő a Középső-Hajag és a Rend-kő között, ahol egy fejlett víznyelős töbör is kialakult. Ez utóbbi aktív karsztos forma, létezését az Alsó- és Középső-Hajag közti területet borító üledékeknek köszönheti. Ilyen víznyelős töbrök találhatók a Fehér-kő-árok egyik mellékvölgyében, vagy az Alsó-Hajagot É-ról határoló völgy mellékvölgyében. A Rend-kő és az Alsó-Hajag között négy dagonya található. Kab-hegy A vizsgált terület földtani leírását CSIMA-MÉSZÁROS (1979) munkája alapján készítettük el. A Kab-hegy területének nagy részét a pliocén végén képződött vulkáni kőzetek, helyenként würm lösz borítják. Az alacsonyabb térszínen is megjelennek az idősebb karbonátos kőzetek (16. ábra). A terület DK-i részén felső-triász fődolomit alkotja a vulkáni anyagok feküjét, ÉK-en kösszeni rétegek és dachsteini mészkő jelentkeznek a felszínen. Nyon, viszonylag kis területen szintén találkozhatunk dachsteini mészkővel. É-on, ÉNy-on főként liász és felső-kréta requieniás mészkő, valamint dogger és alsó-kréta tűzköves, agyagos mészkő-márga, illetve az eocénben ezekre települő nummuliteszes mészkő építi fel a bazalt feküjét. Az alsó-kréta végéről és az eocén elejéről származó vékony bauxit, bauxitos agyagrétegek az időszakos szárazföldi lepusztulások eredményeit őrzik. A vizsgált területtől Nyra, Padragkút közelében (Pat-6. jelzésű fúrás) megtalálhatók az egykor jóval nagyobb területen kifejlődött középső-oligocén-alsó-miocén kavicstakaró maradványai. A pliocén végén