A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 13. (Zirc, 1994)

VERESS MÁRTON - PONGRÁCZ IMRE - BEREZNAI CSABA: Néhány bakonyi hegy hajdani elborítottsági viszonyainak vizsgálata

zik az eltömődött, dagonyákkal víznyelő töbrökké, vagy - medrüket elvesztve - zsombolyokká vált inaktív víznyelők akkor, ha a hajdani fedőüledékek felszíne, a fedetlen karbonátos térszín felé lejtett. A tektonikai változásokkal kapcsolatban figyelembe kell venni, hogy sok helyen az epigenetikus völgyeket és völgyfőiket is bazalttakaró fedi, így a tényleges epigenetikus völgyfők magasságához a vulkáni összlet vastagsága is hozzáadódik. Terepi munkánk során 1:10 000-es méretarányú topográfiai térképet használtunk a Kab-hegy környéki magaslatok esetében, míg a Kab-hegyen az epigenetikus völgyek völgyfőinek magasságát szintezővel pontosan bemértük. Az adatokat ugyancsak 1:10 000-es méretarányú térképre vittük fel, s a terület földtani és topográfiai térképei, valamint fúrási eredmények segítségével megszerkesztettük a Csatkai Kavics formáció hajdani elterjedésének valószínűsíthető határát. 12. ábra: Két fedetlen térszín közt, a kavicstakaróban kifejlődő epigenetikus völgy. Jelmagyarázat: a) oldalnézet b) felülnézet. 1. karbonátos kőzet, 2. vízzáró kőzet, 3. kőzethatáron kialakuló víznyelő az oldalnézeti ábrán, 4. kőzethatáron kialakuló víznyelő a felülnézeti ábrán, 5. vízfolyás, 6. kifejlődő epigenetikus völgy