A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 13. (Zirc, 1994)

TÓTH SÁNDOR: Ritka zengőlégyfajok a Bakony faunájában (Diptera: Syrphidae), III.

DU 60 Tardi-patak völgye (Cserépváralja) XM 79 Tátika (Zalaszántó) YN 03 Vörös János-séd (Ugod) YN 13 Zirc YN 13 Zirci Arborétum (Zirc) A fajok ismertetése Cheilosia bergenstammi (BECKER, 1894) Észak-, Közép- és Kelet-Európából, valamint a Transzkaukázusból ismerjük előfordulását (PECK 1988). Egész elterjedési területén szórványosan gyűjthető, ezt megerősítik magyarországi adatai is. A hazai tapasztalatok szerint elsősorban a hegy- és dombvidékek lakója, de kivételesen a síkságról (Potony) is előkerült. Bár az első (publikálatlan) hazai példánya a Bükkből származik, eddig ismert lelőhelyei zömmel a Bakony-hegységben találhatók. Magyarország faunájára új faj. - Bálvány (Nagyvisnyó), 1957. 06. 01., 1 9, leg. Mihályi F. - Burok-völgy (Isztimér), 1975. 05. 07., 1 9, leg. Tóth S. - Fenyőfői Ősfenyves (Fenyőfő), 1978. 05. 31., 1 9, leg. Kasper A. - Gerence-völgy (Bakonybél), 1970. 05. 14., 1 9, leg. Tóth S. - Potony, 1977. 05. 03., 1 a", leg. Tóth S. - Zirc, 1988. 10. 04., 1 9, leg. Tóth S., det. C. Claussen E ritka zengőlégy imágójának repülése - külföldi adatok szerint - május közepétől június végéig és június közepétől szeptember végéig tart (TORP 1984). Rajzási maximuma májusra és augusztus közepére esik. Feltételezhetően két nemzedéke van, ezt a mi adataink is megerősítik. Hazánkban a jelek szerint valamivel korábban, május elején kezdődik és később, szeptember első felében fejeződik be a rajzása. Lárvája fitofág, tápnövénye a Senecio jacobaea. Imágóit eddig az alábbi növények virágán sikerült gyűjteni: Caltha palustris, Leontodon autumnalis, Taraxacum officinalis. Cheilosia fraterna (MEIGEN, 1830) Csaknem egész Európában megtalálták, de kimutatták a Transzkaukázusból, Nyugat- és Kelet-Szibériából, valamit a Távol-Keletről is (PECK 1988). Egész elterjedési területén, így Magyarországon is meglehetősen ritka. Első hazai adata még a múlt század végéről származik Budapestről (THALHAMMER 1899), de a bizonyító példány nem áll rendelkezésre. Ritkaságát igazolja, hogy csaknem egy évszázad eltelt, mire újra sikerült gyűjteni. Budapesten kívül eddig csak a Bakony-hegységből és az Alpokaljáról ismerjük. - Malomréti-völgy (Olaszfalu), 1992. 05. 12., 1 <r, Tóth S. - Szőcei Tőzegmohás (Szőce), 1986. 05. 01., 2 o", leg. Tóth S. det. C. Claussen. Feltehetően egynemzedékes tavaszi-nyár eleji faj. Lárvája fitofág, tápnövénye a Cirsium palustre. Imágója az Alpokalján a Caltha palustris, a Bakonyban pedig a Taraxacum officinalis virágáról került a hálóba.