Dr. Galambos István, Dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 12. (Zirc, 1993)

BARTA ZOLTÁN: A Bakony hegység új madárfaja: a holló (Corvus corax L.)

A faj terjeszkedésére utal az a tény is, hogy 1986-ban már nem csak egyetlen helyszínen, az Északi-Bakony ban (Kék-hegy) fordultak elő a madarak, hanem megjelentek a Keleti-Bakonyban is. Utóbbi terület (Burok-völgy) légvonalban mintegy 30 km-re fekszik az észak-bakonyi költő­helytől, s ez kizárja annak valószínűségét, hogy ugyanazon egyedek előfordulásáról van szó! (10. ábra) A holló bakonyi terjeszkedésének irányát csak az országos előfordulási adatok ismereté­ben vázolhatjuk fel. Jelen ismereteink szerint terjedésének ÉK-ről DNy-nak tartó irányultsá­gát feltételezzük. A holló Bakony-hegységbeli megtelepedése ma már tartósnak mondható. Jelenlegi isme­reteim szerint 1994-ben - e dolgozat összeállításakor - a hegység területén költő hollópárok száma elérte a 12 párt. Irodalom Bankovics A. (1973): Adatok a Kőris-hegy madárvilágához. Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. 517-524. p. Bankovics A. - Gyó'ry J. - Sterbetz I. (1989): Madarak - Aves in Rakonczay Z. (szerk.) (1989): Vörös Könyv. Bp. 360 p. Chernél I. (1899): Magyarország madarai különös tekintettel gazdasági jelentőségükre. Bp. 1-2. 187, 828 p. Chernél I. (1902)(átd.): in Brehm Alfréd: Az állatok világa IV. Madarak I. Varjúszerű mada­rak. Bp. Légrády testvérek. 701 p. Chernél I. (1921): A trianoni béke és Magyarország madárvilága. Aquila 28. 41-47. p. Dornyay B. (1926): Rómer Flóris madártani adatai a Bakonyból. Aquila 32-33. 160-163. p. Földváry M. (1934): A Bakonyhegység és a Bakonyalja természeti emlékei. H. n. 94 p. Goodwin, D. (1976): Crows of the World. British Museum (Nat. Hist.) New York 138-145. p. Haraszthy L. (1984): Holló in Haraszthy L. (szerk.) (1984): Magyarország fészkelő madarai 247 p. Herman O. (1901): A madarak hasznáról és káráról. Bp. 280 p. Horváth L. (1973): A Tapolcai-medence madárvilágának összehasonlító cönológiai és öko­lógiai vizsgálata. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. 539-563. p. Kalotás Zs. (1981): Hadüzenet a varjaknak. Nimród 101. 2. szám 56-57. p. Kalotás Zs. (1988): A vetési varjú (Corvus frugilegus L.) hazai állományának felmérése 1984 tavaszán. Állattani Közlemények 74. 65-75. p. Keve A. (1958): Corvidae - varjúfélék in Székessy V (szerk.) : Aves - Madarak. Fauna Hun­gáriáé 21. Akadémia Kiadó Budapest. 470 p. Keve A. (1960): Nomenciator Avium Hungáriáé. A Madártani Intézet kiadványa. Budapest. 89 p. Keve A. (1970): a Keszthelyi-hegység és a Kis-Bakony madárvilága. Veszprém. 103 p. (A Bakony Természettudományi Kutatásának Eredményei 6). Keve A. (1981): Madártani adatok a Déli-Bakonyból, valamint a Bakonyaljáról. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. 233-243. p. Keve A. (1984): Nomenciator Avium Hungáriáé. Akadémia K. Budapest. 100 p. Keve A. - Sági K. (1970): Keszthely és környékének madárvilága. Veszprém. 63 p. (A Ba­kony Természettudományi Kutatásának Eredményei 7). Keve A. - Tapfer D. (1978): A Balaton-felvidék madárvilága. Veszprém. 67 p. (A Bakony Természettudományi Kutatásának Eredményei 11). Lovassy S. (1927): Magyarország gerinces állatai és gazdasági vonatkozásaik. Bp. 805 p.

Next

/
Thumbnails
Contents