Dr. Galambos István, Dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 12. (Zirc, 1993)

SZALÓKI DEZSŐ: A Bakony hegység lágytestű bogarai (Coleoptera, Malacodermata)

Ebaeus caerulescens ERICHSON, 1840 - IV. Zirc. — Pontomediterrán faunaelem. Ma­gyarországon nagyon ritka. Ebaeus flavicornis ERICHSON, 1840 - I. Balatonalmádi: Káptalanfüred; Balatonfüred: Koloska-völgy; Tihany; Veszprém: Alsó-erdő; II. Keszthely; Zalaszántó: Tátika; III. Veszp­rém: Csatár-hegy; IV. Bakonyszentlászló: Hódos-ér; Fenyőfő; V. Csesznek: Gézaháza. VI­VII. — Szibériai faunaelem. Hegy- és dombvidékeken nem ritka. Ebaeus pedicularius (FABRICIUS, 1777) - I. Berhida; Révfülöp; Tihany; Veszprém. V. — Turkesztáni faunaelem. Nedves rétek lakója. Nem gyakori. Sphinginus coarctatus (ERICHSON, 1840) - I. Balatonederics; Lovas: Király-kút. V. — Pontomediterrán faunaelem. Hegy- és dombvidékeken elterjedt, nem gyakori faj. A Bakony faunájára új. Attalus analis (PANZER, 1796) - I. Balatonederics; Tihany; II. Zalaszántó: Tátika. V. — Pontomediterrán faunaelem. Hegyvidéki faj, ami adomvidék fenyveseiben is előfordul. Nem gyakori. Axinotarsus marginalis (LAPORTE DE CASTELNAU, 1840) - I. Ábrahámhegy; Alsó­örs; Balatonakaii: Nagy-mező; Balatonalmádi: Káptalanfüred; Balatonederics; Balatonfüred: Koloska-völgy; Balatonudvari: Kiliántelep; Monoszló: Tarlóra-hegy; Szigliget; Tihany: Kis­erdő, Külső-tó, Sajkod; II. Rezi; III. Nyirád: Felső-Nyirádi-erdő; Öcs: Nagy-tó; IV. Fenyőfő: Ősfenyves; Gyulafirátót: Esztergáli-völgy, Kis-Papod; Iharkút: Tiszta-víz; Márkó; Olaszfalu: Eplény; Ugod: Forrasztó-kő, Som-berek-séd; Zirc: Pintér-hegy; V. Bakonyszombathely: Fe­ketevíz-puszta; Bodajk; Olaszfalu: Malom-völgy; Öskü; Súr. IV-VIII. — Holomediterrán fa­unaelem. Mindenütt nagyon közönséges. Axinotarsus pulicarius (FABRICIUS, 1775) - I. Badacsonytomaj; Badacsonytomaj: Ba­dacsony; Gyulakeszi: Csobánc; Zalahaláp: Haláp; II. Keszthely; Várvölgy; IV. Fenyőfő; Gyu­lafirátót: Esztergáli-völgy; V. Várpalota. VII. — Holomediterrán faunaelem. Sztyepp jellegű területeken gyakori. Axinotarsus rufícollis (OLIVIER, 1790) - I. Balatonalmádi: Káptalanfüred; Balatoncsi­csó: Erdészlak; Balatonederics; Lovas: Király-kút; Monoszló: Tarlóra-hegy; Várpalota: Vár­völgy; II. Keszthely; Nyirád: Alsónyirád; Várvölgy: Vár-völgy; Zalaszántó: Tátika; III. Mo­nostorapáti: Doma-hegy; IV. Csesznek: Porva-Csesznek vasútállomás; Fenyőfő: Ősfenyves; Iharkút: Tiszta-víz; Lókút; Porva: Páliháláspuszta; Zirc: Kardosrét; V. Bakonycsernye; Ba­konykúti: Burok-völgy; Bakonyszentkirály: Kőpince; Bakonyszombathely: Feketevíz-pusz­ta; Isztimér; Olaszfalu: Alsóperepuszta; Tés: Öreg Futóné; Várpalota. VI-VII. — Holomedi­terrán faunaelem. Erdó's területeken, fűféléken közönséges. Cordylepherus viridis (FABRICIUS, 1787) -1. Balatonfüred: Koloska-völgy; Tihany; II. Sümeg: Sarvaly; III. Veszprém: Csatár-hegy; V. Olaszfalu: Malom-völgy. ///., V-VI. —Tur­kesztáni faunaelem. Dombvidékek nedves rétjein elterjedt, de nem gyakori. Malachius aeneus (LINNAEUS, 1758) -1. Ábrahámhegy; Balatonederics; Balatonfüred: Koloska-völgy; Kékkút; Lovas: Király-kút; Paloznak; Tihany: Külső-tó; Veszprém; II. Keszt­hely; Vállus; III. Nagyvázsony: Kab-hegy; Pula; IV. Bakonyszücs: Gerence-völgy; Csehbá­nya; Gyulafirátót: Esztergáli-völgy; Homokbödöge; Márkó: Menyeke; Ugod: Dióspuszta; V. Bodajk: Széles-árok. IV-VI. — Holomediterrán faunaelem. Virágzó fűféléken mindenütt kö­zönséges. Malachius bipustulatus (LINNAEUS, 1758) - I. Aszófő; Balatoncsicsó: Erdészlak; Ba­latonfüred: Koloska-völgy; Balatonudvari: Kiliántelep; Csopak: Nosztori-völgy; Felsőörs; Gyulafirátót: Büdöskút-puszta; Kapolcs: Kálomis-tó; Kővágóörs; Lovas: Király-kút; Tihany: Kis-erdő; Veszprém: Alsó-erdő, Te ke res-völgy; II. Lesenceistvánd: Uzsabánya; Sümeg: Sar­valy; Vállus: Büdös-kút, Csetény-erdő, Szent Miklós-völgy; Várvölgy; IV. Bakonybél: Feke-

Next

/
Thumbnails
Contents