Dr. Galambos István, Dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 12. (Zirc, 1993)

BARTA ZOLTÁN: A Bakony hegység új madárfaja: a holló (Corvus corax L.)

vet az, hogy még télen is igen ritkán észlelik, vagy lövik,.... Mintegy tíz év alatt alig 3-4 pél­dány elejtéséről szereztem tudomást KEVE (1958, 1960) szerint a '60-as évekig szórványos költó'fajként tartották számon: Bé­kés megyéből, a Sátor-hegységből, a Dunántúl déli részeiről és esetenként a Tisza mentéről ismerték előfordulásait. Ezt követően állományának északi hegyvidékeinken történő lassú gyarapodásáról adnak hírt (KEVE 1984). HARASZTHY (1984. 142. p.) már úgy fogalmaz, hogy „Hazánkban a hegyvidéken kis számban, de általánosan elterjedt." 4. ábra: A holló (Corvus corax L.) 1980-1983 közötti előfordulásai a Bakonyban. A szá­mozás a megfigyelések időrendi sorrendjét követi (No. 1-3) — lsd. a szövegben! (• Sági 1962-es hollómegfigyelésének helyszíne (KEVE — TAPFER 1978. nyomán)).

Next

/
Thumbnails
Contents