Dr. Galambos István, Dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 12. (Zirc, 1993)

ÁBRAHÁM LEVENTE: A Tési-fennsík nagylepkefaunájáról (Lepidoptera)

FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI 12-1993 A TÉSI-FENNSÍK NAGYLEPKEFAUNÁJÁRÓL (LEPIDOPTERA) ÁBRAHÁM LEVENTE Somogy megyei Múzeum, Kaposvár ABSTRACT: On the large moth and butterfly fauna of Tés plateau (Lepidoptera) — The author collected 13.645 specimens belonging to 588 species on Tes plateau (Bakony mts.). The collecting methods applied were light-trapping, night-lighting and daytime netting. The complete list of the collected material is given alongside with their quantitative data and short evaluation. The most interesting species are: Chersotis margaritacea VILL., Oria musculosa HBN., Caradrina gilva DONZ., Pyrrha purpurina TR., Epizeuxis clavaria F., Gnophos intermedia WERHRLI, Dyscia conspersaria DEN. et SCHIFF, and Pieris ergane GEYER. Bevezetés A „Bakonykutató" program keretében a nagylepkefauna intenzív vizsgálatát 1986-87-ben a Bakony keleti felén, Tés környékén folytattam (1. ábra). A kutatások izgalmasnak ígérkeztek, hiszen ez a terület a Keleti-Bakony legmagasabb része (500 m tszf.), a zárt erdőtársulások itt felnyílnak, átmennek xeroterm dolomitgyep vegetációba. A táj arculata, földtani felépítése, morfológiája, növényzete miatt rendkívül jellegzetes terület a Bakonyban. A Tési-fennsíkot uralkodóan a triász fődolomit és az eocén mészkő építi fel, a felszín enyhén tagolt, hullámos jellegű, peremvidékei viszont aprólékosan szabdaltak, nagyok a relief különbségek. Évi középhőmérséklete a szomszédos területeknél kisebb ( 9 °C), a csapadék évi összege viszont magasabb (650-700 mm). Növényföldrajzilag a Vesprimense flórajáráshoz tartozik (FEKETE 1964). Kiterjedt erdőtársulásai a cseres-kocsánytalan tölgyesek (Quercetum petraeae-cerris pannonicum) és az üdébb helyeken a gyertyányos-kocsánytalan tögyesek (Querco petraeae-Carpinetum). A fennsík déli részén a bükkös karszterdők (Fago-Ornetum), valamint a dolomitgyepek társulásai alkotnak mozaikszerű foltokat, a déli peremvidékeken a cserszömörcés karsztbokorerdők (Querco pubescenti-Cotinetum) váltakoznak sziklagyepekkel. így a rendkívül változatos terepviszonyok és sajátos növénytársulások gazdag, értékes faunát sejtettek. A Keleti-Bakony lepidopterológiai kutatása — az utóbbi években publikált cikkekkel — valószínűleg elérte a Bakony többi részének feltártságát, legalábbis nagy lepke-faunisztikai szempontból (DIETZEL 1973, 1979, HERCZIG et al. 1^981, RÉZBÁNYAI 1973, 1979, 1980, 1981, 1983). Innen eló'ször Bordán István gyűjteményéből vált ismertté néhány országosan is ritka faj (pl. a Pieris ergane HBN.) a harmincas évekből. Rendszeres gyűjtéseket a területen