Dr. Galambos István (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 11. (Zirc, 1992)
DR. TÓTH SÁNDOR: A kétszárnyú (Diptera) fauna kutatásának helyzete a Bakony hegységben
hany, Tard), Pachystylum bremii MACQ. (Tihany, Aranyosgadány), Peribaea apicalis R.-D. (Bakonybél, Aranyosgadány), Ceromyia flaviseta VILL. (Bakonybél, Garadna-völgy), Solieria vacua ROND. (Lesenceistvánd, Tard). Majer József bögölyök (Tabanidae) című határozófüzete (MAJER 1987) egyetlen fajt említ konkrét bakonyi lelőhelyről: Tabanus bifarius LOEW (Inota). Wéber Mihály szűnyoglábú legyek (Dolichopodidae) című füzete (WÉBER 1989) valóságos tárháza a bakonyi szúnyoglábú legyeknek, mivel 55 faj szerepel benne konkrét lelőhely adattal. Ezen felül sok fajt jelöl „Bakony" megnevezés is. Csak a Bakonyból közölt a Dolichopus pectinitarsis STENH. (Zalaszántó), a Rhaphium auctum LOEW (Csopak, Hévíz, Tihany, Ácsteszér), Sciapus lobipes MEIG. (Balatonalmádi, Cuha-völgy, Zirc). A Bakony mellett az ország további egy pontjáról közöl 3 fajt: Dolichopus eurypterus GERST (Kővágóörs, Szeged), Dolichophorus kertészi LICHT. (Gyulafirátót, Hortobágy), Rhaphium quadrispinosum STRÓBL (Zirc, Potony). Egyéb irodalom Itt szerepelnek mindazok a bakonyi dipterológiai adatokat is tartalmazó publikációk, melyeket a téma teljességre távolról sem törekvő vizsgálatával sikerült felkutatni és az eddigi tárgyalás során nem kerültek szóba. Ezek egy-két kivétellel lényegében újabb keletűek, melyek ezért nem is kerülhettek be Papp József alapvető munkájába, a Bakony állattani bibliográfiájába (PAPP 1971). Helykímélés miatt, ahol mód van rá, szerzőnként összevontan tárgyalom az idevágó munkákat. Bálás Géza és Sáringer Gyula a kertészeti kártevőket ismertető könyvükben (BÁLÁS — SÁRINGER 1984) a tiszafa gubacsszúnyog adatát említik. Claus Claussen és Ernst Torp az Anasimyia SCHIN. génusz revíziójával kapcsolatban közölnek bakonyi adatokat is (CLAUSSEN — TORP 1980). Dely-Draskovits Ágnes több revíziós, továbbá tudományra új fajokat leíró munkájában, illetőleg a kalapos gombákból nevelt legyek családonkénti ismertetésében (DELY-DRASKOVITS 1972a, 1972b, 1974, 1977, 1983) számos bakonyi adat található. Ezekből érdemes kiemelni a tudományra új fajokat: Aphanotrigonum beschovskii DELY-DRASKOVITS (Veszprémből is), Lasiosina brevisurstylata DELY-DRASKOVITS (Zircről is), Tricimba fungicola DELY-DRASKOVITS (bakonybéli adata is). Dely-Draskovits Ágnes és Mihályi Ferenc (DELY-DRASKOVITS — MIHÁLYI 1972), valamint Dely-Draskovits Ágnes és Papp László Jenő által (DELY-DRASKOVITS — PAPP 1973) közösen írt munkában további bakonyi adatok is szerepelnek a kalaposgombákból kinevelt legyekről. Dévai György és kutatótársai a balatoni árvaszúnyogok revíziójával kapcsolatban a tudományra új fajt (Chironomus balatonicus sp. n.) írtak le a Balatonból (DÉVAI et al. 1983). Kecskeméti István és Tóth Sándor az északi Balaton-part csípőszúnyog-faunájával kapcsolatban végzett kutatásaik eredményeit közölték (KECSKEMÉTI — TÓTH 1981). Majer József a Kárpát-medence Rhagionidae és Acroceridae fajainak revíziója kapcsán (MAJER 1976), valamint a magyarországi Tabanidák elterjedésének leírásában (MAJER 1985) közöl bakonyi adatokat is. Mannheims, B. a Természettudományi Múzeum Limoniidae gyűjteményének faunisztikai adatait adja közre számos bakonyi adat említésével is (MANNHEIMS 1969). A felsorolt 35 faj között szereplő Limonia sylvicola SCHÜMM, csak Hévízről, a Gonempeda nubila SCHÜMM, pedig csak Bakonybél és Zirc lelőhelyről volt ismert. Mihályi Ferenc a tudományra új fajokat leíró dolgozataiban (MIHÁLYI 1973, 1974) a Bakonyból is közöl 2 fajt: Fannia argentata MIHÁLYI (Balatonkenese), Helina decipiens MIHÁLYI (adatok a Bakonyból is).
