Dr. Galambos István (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 11. (Zirc, 1992)

DR. TÓTH SÁNDOR: Húszéves a Bakonyi Természettudományi Múzeum (Adatok a Bakonyi Természettudományi Múzeum első két évtizedének történetéhez)

múzeum létesítésének ötlete. A tervezett intézmény Bakonyi Természettudományi Múzeum néven — közel 10 éves előkészítő munka után — 1972. május 17-én nyílott meg Zircen, a volt ciszterci kolostor épületében, a „Reguly Antal Múzeum" elnevezéssel már az 1950-es évektől funkcionáló kiállítóhely bemutatójának természettudományi főprofilúvá alakításával és néhány helyiség birtokbavételével. ,A Bakony természeti képe" program indulásának körülményeivel, , program keretében végzett kutatásokkal és azok eredményeivel, valamint a Bakonyi Természettudományi Múzeum létrejöttének és az első két évtized alatti működésének vázlatos történetével számos kisebb-nagyobb dolgozatból tájékozódhatnak az érdeklődők (FUTÓ 1987, PAPP 1962, 1964, 1966, 1968, 1970, TÓTH 1972, 1973a, 1973b, 1975, 1978, 1979, 1980, 1982a, 1982b, 1982c, 1984a, 1984b, 1985, 1987, 1991). Mégis indokolt röviden kitérni mind a régebbi, mind az újabb történésekre, hogy minél teljesebb legyen az intézményben végzett sokoldalú munkáról alkotott képünk. A Bakonyi Természettudományi Múzeum elnevezése tökéletesen kifejezi, hogy az intézmény elsősorban a Bakonnyal foglalkozik, mégpedig kizárólag természettudományi szempontból. Szervezi „A Bakony természeti képe" tudományos kutatóprogramot. Földtani, őslénytani, természetföldrajzi, növénytani és állattani gyűjtéseket végez főleg a Bakony-hegység területén. Gondoskodik a múzeumba bekerülő anyag szakszerű preparálásáról, konzerválásáról, biztonságos megőrzéséről, feldolgozásáról. Tudományos publikációkon keresztül tájékoztatja az elért eredményekről a hazai és külföldi szakmai köröket. Ismeretterjesztő írások és előadások formájában, valamint állandó és időszaki kiállítások keretében ismerteti meg a nagyközönséggel a Bakony természetvilágát. A tájjellegű múzeum gyűjtőterületéhez a természetföldrajzi értelemben vett, mintegy 4000 négyzetkilométer nagyságú Bakony-hegység tartozik, de a tájegység a szükséges mértékben kiterjeszthető elsősorban a peremterületekre is. A gyűjtőterület behatárolása azonban természetesen nem korlátozza az intézmény munkatársainak témaválasztását és mozgásterét. Szervezeti keretek A Bakonyi Természettudományi Múzeum kezdettől fogva a Veszprém megyei Múzeumi Igazgatóság szervezeti keretébe tartozott, 1972-ben a veszprémi Bakonyi Múzeum, a keszthelyi Balatoni Múzeum és a Pápai Helytörténeti Múzeum mellett Veszprém megye negyedik önálló múzeuma lett. Az önállóság azonban pénzügyi téren nem érvényesült, a múzeumi szervezet gazdálkodását a megyei tanács által lebontott keretből a Megyei Múzeumi Igazgatóság szabályozta, az intézmény csak házipénztárral rendelkezett. Ez nagy általánosságban nem volt kedvező, mert a zirci (és természetesen a másik kettő) tagmúzeum az esetek többségében a mostoha gyermek szerepét töltötte be. Ez volt az egyik oka annak, hogy a múzeum történetében többször előtérbe került, és főleg az 1980-as évek vége felé erősödött fel az Önállósodás gondolata. 1990-ben már konkrét tárgyalások folytak Zirc Város Tanácsa és a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság között a Bakonyi Természettudományi Múzeumnak a megyei múzeumi szervezetből való kiválása és Zirc városhoz kerülése ügyében. Ezek a tárgyalások nem vezettek eredményre. A zirci múzeum kollektívája azonban továbbra is igényelte az önállóságot, melyet 1991-ben, 1992. január 1-jei hatállyal biztosított is a Megyei Közgyűlés. Azóta a múzeum fenntartásáról a Veszprém Megyei Önkormányzat gondoskodik. A Bakonyi Természettudományi Múzeum szakmai felügyeletét továbbra is a Magyar Természettudományi Múzeum látja el. Tárgyi feltételek Az intézmény működésének tárgyi feltételei kezdettől fogva sok problémát okoztak. Ezek elsősorban abból fakadtak, hogy mind a személyi állomány, mind a tudományos és a segédgyűjtemények biz-