Dr. Galambos István (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 11. (Zirc, 1992)

DR. GALAMBOS ISTVÁN: A zirci arborétum mohaflórája

FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI 11-1992 A ZIRCI ARBORÉTUM MOHAFLÓRÁJA DR. GALAMBOS ISTVÁN Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc ABSTRACT: Musci of the Arboretum of Zirc — In the course of the research of the arboretum's flora and fauna the author studied the moss found in the park. Out of the 6 species of hepatic moss and the 39 species of foliose moss, of overriding importance is the presence of Porella baueri. Using the habitat marking role of moss the author demonstrates site conditions with the aid of histograms. A Zirci Arborétum élővilágával foglalkozó gyűjteményes kötet (TÓTH 1985) címében is jelzi, hogy a terület kutatása nem zárult le , s a lehetőségektől függően tovább folytatódik. Ennek keretében készült el jelen dolgozat, mely az egykori angolkertben 1977-1979 között gyűjtött mohok feldolgozásának eredményeit tartalmazza. Az arborétumok bryológiai kutatásának vannak előzményei. BOROS (apud VAJDA 1954) a negyvenes évek végén a szarvasi Pepi-kertből 27 mohafajt mutatott ki. VAJDA (1954) a Vácrátóti Botanikus Kertből meglepően sok, mintegy 102 fajt közölt. Ezek nagy részének az odahordott kőzetanyag, az ültetett faanyag és a helyileg megnövekedett magasabb páratartalom biztosított megfelelő feltételeket. A Bakony-kutatás keretében Vajda László dolgozta fel a Szigligeti Arborétum moháit. A viszonylag kis területű dendroparkból 48 fajt mutatott ki (VAJDA 1968) Az arborétum természeti viszonyaival jelen cikkben nem foglalkozom, mivel ezt a lágyszárú növényekkel kapcsolatban már megtettük (G. FONYÓDY — GALAMBOS in TÓTH 1985), s a fent említett gyűjteményes kötet egyéb cikkei is tartalmaznak erre vonatkozó adatokat. Itt csupán a mohok szempontjából fontos körülményeket emelem ki. A park vastag avartakaróval borított erdőfoltjai és mezofil tisztásai nem kedveznek a mohok megtelepedésének. Ezért a valódi talajlakó fajok csekély számban vannak jelen. Bár az angolkert természetes sziklaalakzatokkal nem rendelkezik, a saxicol vagy részben saxicol fajok nagyobb számban fordulnak elő, mivel a Cuha-patak mesterséges mederszakaszán részben kiépített kőtámfal s a magas páratartalom erre jó lehetőséget biztosít. A park ökológiai viszonyairól szemléletes képet nyújtanak az oszlopdiagramok, melyek egyrészt BOROS (1968) nyomán a mohok aljzat-, pH-, vízháztartás- és fényigénye szerint (1-4. ábra), másrészt ORBÁN (1984) cikke alapján a gyűjtött fajok stratégiatípusa és TWR értékei szerint (5-8. ábra) lettek összeállítva. A feldolgozás során 6 máj moha és 39 lombosmoha került elő a kert területéről. A májmohok közül érdekes a Porella baueri előfordulása, melynek első dunántúli lelőhelye. HEPATICAE GEOCALYCACEAE Klinggr. Lophocolea bidentata (L.) Dum. — sub fagis 25. III. 1977. Lophocolea heterophylla (Schrad.) Dum. — ad cortices ad vias 25. III. 1977.