Dr. Galambos István (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 11. (Zirc, 1992)

FUTÓ JÁNOS: Adatok a szentgáli Kő-lik-barlang fejlődéstörténetéhez

magasabban fekvő barlangjáratokat. A felszínről beszivárgó víz hatására a barlangot kitöltő üledékek egy részén kalcitbevonat keletkezett. Omlások is történtek, amit a mennyezetről leszakadt kőtömbök jeleznek. Az elzárt, belső üregekben megindult a cseppkőképződés, de a bejárat és a Nagy-terem közötti szakaszon ezt megakadályozhatta az erős huzat szárító hatása (a feltárás során megfigyelt jelenség). A bejárat mögötti, lefelé vezető akna már a történelmi időkben töltődött fel törmelékkel. Teljes elzáródásával megszűnt a huzat, így megindulhatott a cseppkőképződés ezen a szakaszon is. A bronzkor idején a Régész-járatnak még nyitottnak kellett lennie, mivel ILON (1991) szerint a barlangot ekkor kultikus célokra használták. A középkor végére aztán ez is elzáródott, és csupán egy rövid bejárati szakasz maradt szabadon. A Kő-lik mélyebb szintjeinek folytatódó feltárása további adatokat szolgáltathat a Szentgál környéki terület, és ezzel együtt a Déli-Bakony negyedidőszaki fejlődéstörténetéhez. Következtetések A tektonikusán erősen összetört dolomitban - a kőzet gyengébb oldhatósága ellenére is - jelentős méretű barlangok képződhetnek. A Kő-lik példája is mutatja, hogy a látszólag jelentéktelen barlangok feltárását is meg kell kísérelni, mert a kitöltő üledék mögött nagy térfogatú üregek járatok rejtőzhetnek. E barlangok genetikája sokkal összetettebb, mint azt eddig feltételeztük. A barlangok némelyike hosszú időn át üledékcsapdaként működött, így bennük korrelativ üledékek halmozódtak fel. Az üregeket kitöltő üledékek és a falakon kivált képződmények elemzéséből a barlang anyagforgalmára (üledék, víz, levegő) következtethetünk és ezen túl a terület földtani-geomorfológiai fejlődéstörténetéhez is adatokat nyerhetünk. A Hárskúti-fennsík töbrei és víznyelői után a Kő-lik-barlangban is megtalált laminites összlet jelzi ezen üledéktípus általánosabb elterjedtségét, és a különböző karsztos formák fejlődésében játszott meghatározó szerepét. Irodalom — References Futó J. (1980): Kiegészítő megjegyzések az Öreg-folyás jobboldali vízgyűjtőterületén előforduló víznyelők komplex térképeinek földtani részéhez, in Veress M. (szerk.): Cholnoky J. Bkcs. Évi Jel. Kézirat , MKBT Dok. Szakoszt. 22-29. p. Ilon G. (1991): A szentgáli Kő-lik barlang régészeti emlékei - Pápa, Gróf Esterházy Károly Kastély- és Tájmúzeum - Kézirat. Veress M. (1981): A Csesznek környéki barlangok genetikájának vizsgálata - A Bakony természettudományi kutatásának eredményei XIV. p. 63. Veress M. -Futó J. - Hámos G. (1987): Fosszilis karsztosodás nyomai a Mester-Hajagon - Oktatási Intézmények Karszt- és Barlangkutató tevékenységének II. Országos Tudományos Konferenciája, p. 25-29. ANGABEN ZUR ENTWICKLUNGSGESCHICHTE DER HÖHLE KŐ-LIK IN SZENTGÁL In der Bergseite Mecsek, die sich in Szentgals Umgebung (Bakony-Gebirge) befindet, öffnet sich die Höhle: Kő-lik, Die archeologischen, geomorphologischen und geologischen Beobachtungen, die gemeinsam mit der Ausrichtung der Höhle durchgefürt werden, weisen auf komplizierten Entstehungsvorgang hin. Die klüftigen Aushöhlungen, die sich unter der Karstwasserhöhe herausgelöst haben, wurden