Dr. Galambos István (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 11. (Zirc, 1992)
BARTA ZOLTÁN: Újabb adatok a zirci arborétum madárvilágának ismeretéhez
20. Parus major L. Az arborétum egyik legjellemzőbb, állandóan előforduló faja. 1980. V. 20-22. között, a területen ellenőrzött 270 db mesterséges fészekodúban 10 párban találtam meg (1. ábra; 1. táblázat). III. 27-én már párban mozogtak. 1982-ben (V. 13.) csak 2 fészekaljat leltem (2. ábra). (Megjegyzem, hogy ekkorra már sok odú teljesen tönkrement, vagy lekerült a földre.) Az 1954-62 közti évek költőpárjaihoz képest mennyisége erős csökkenést mutat. Akkor Warga mintegy 100 odúban 15-35 pár között találta fészkelve (VERTSE 1964). 21. Parus ater L. Szórványosan fordul elő az arborétumban, elsősorban szeptember és március között. 1980-ban VII. 11-én, ill. 15-én is megfigyeltem (min. 3, ill. min. 1 példányban), s nem zárható ki esetenkénti költése (l-l párban évente), már csak azért sem, mert Porva közelében, elegyes lucosban lévő odútelepen 1981ben és 1983-ban is több párban költött. 1983. XI. 1-én min. 4-5 pld. rovarászon; a 14. p. lucfenyőin. 22. Parus caeruleus L. A cinegefajok között költési gyakoriság szempontjából az első helyen áll. 1980. III. 27-én már e faj hímje is jellegzetesen „nászolt". Ebben az évben (V. 20-22.) 11 párban költött a mesterséges fészekodvakban (1. ábra; 1. táblázat). 1982-ben (V. 7., 13.) 8 párban találtam fészkelve (2. ábra; 1. táblázat), szemben a 2 pár R majonaU (Warga 1-4 pár költéséről tudósít (VERTSE 1964), BANKOVICS (1973) 2 páréról.) 23. Parus palustris L. Kisebb egyedszámban fordul elő, s költ is az arborétumban. 1980. V. 20-22. között a mesterséges fészekodvakban (270) fészkelve nem találtam, de 20-án megfigyeltem 2 ad. pld.-t, melyek egy alig kirepült juv.-t etettek (27. p.), és több fióka hangja is hallatszott a lombkoronában. (Az előző napokban is (V. 18.) megfigyeltem 1 ad. példányt, mely az arborétum melletti egyik kert almafáján rovarászott.) 1982r ben (V. 13.) viszont 5 párban találtam mesterséges odúkban fészkelve (2. ábra; 1. táblázat). (Korábban sem Warga (VERTSE 1964), sem BANKOVICS (1973) nem jelzi költését.) 24. Aegithalos caudatus L. Leginkább csak téli táplálékszerző kóborlásai során látogatja a területet. 1982. XI. 11-én 5 példányt, XII. 7-én min. 4 példányt figyeltem meg a kertben. 1983. XII. 29-én min. 8-10 egyedből álló csapata rovarászott a tanácsházához csatolt terület fáin, majd a Rákóczi-tér felé távoztak. 25. Sitta europaea L. Kisebb egyedszámban egész évben előfordul a területen, s valószínűleg költ is 2-3 párban. Ezt bizonyítja 1980. V. 23-1 megfigyelése, mikor 2 ad. példánytól egy juv. eleséget „koldult". 26. Certhia familiáris L. 1980. III. 27-én figyeltem meg a területen belül egy tipikus „familiáris" pld-t. 27. Certhia brachydactyla Brehm 1980. VII. 11-én 1 ad. pld. a 12. parcellában az ott várakozó juv.-ot többször is etette. 1980. XII. 10én 2, 1982. IV. 20-án 1 pld.-ban figyeltem meg. 28. Troglodytes troglodytes L. Valószínűleg 1-2 párban költ a területen (9., 27. p.). Éneklő hímjeire a Cuha-patak menti nyirkosabb aljú részeken akadtam rá 1980-ban (VII. 11-én 1 cT a 9., 15-én a 26-27. parcellákban), ill. 1982-ben (V. 13-án 1 c?a9. parcellában). Enyhébb teleken néhány példány télen is észlelhető (1982. XII. 4-én például 2-3 egyede volt megfigyelhető). 29. Turdus viscivorus L. Ősszel és télen rendszeresen megfigyelhető a parkban. 1980. XII. 10-én és 1982. XI. 6-án, XI. 11-én, XII. 1-én, XII. 7-én, továbbá 1983. IX. 30-án figyeltem meg l-l példányát. **A hazai Certhia-fajok pontos elhatárolása az esetek nagyobb részében (nem tipikus színezodésü példányok esetén) nem lehetséges.
