Dr. Galambos István (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 11. (Zirc, 1992)

DR. TÓTH SÁNDOR: A kétszárnyú (Diptera) fauna kutatásának helyzete a Bakony hegységben

A fenti közlemények 7. kötete még szerepelt Papp József állattani bibliográfiájában. Hosszabb szünet után csak a 12. kötetben kaptak teret természettudományos cikkek. Ebben a Bakony pöszörlégy {Bombyliidae) faunáját ismerteti TÓTH (1973). A 13. kötetben a Szigligeti Arborétumban végzett dipterológiai vizsgálatokról (TÓTH 1978b), valamint Magyarország pöszörlégy faunájáról (bakonyi adatokkal) olvashattunk (TÓTH 1978a). A 15. kötetben a Bakony bársonylégy (Bibionidae) faunáját (CSIBY 1980), valamint kószalégy (Rlmgionidae) faunáját ismerhetjük meg (TÓTH 1980). Végezetül a sorozat ebben a formájában megjelent utolsó, 16. kötete a Bakony katonalégy (Stratiomyidae) faunájával foglalkozik (CSIBY —TÓTH 1981). „A Bakony természettudományi kutatásának eredményei" monográfia sorozatnak csak a Zirci Arborétum élővilágával foglalkozó kötete tartalmaz kétszárnyúakat. Szó esik benne a fonalascsápúak (Nematocerd) néhány családjáról (TÓTH 1985d), valamint a park zengőlegyeiről (TÓTH 1985e). A Bakony-kutató ankétok közül a kilencediken szerepelt témaként az árvaszúnyog fauna kutatásának helyzete a Balaton vízgyűjtőterületén (DÉVAI et al. 1984a), valamint a Bakonyban folyó zengőlégy kutatás (TÓTH 1984a). A Bakony Diptera faunájáról a legtöbb publikáció a Bakonyi Természettudományi Múzeum évkönyv-jellegű kiadványában, a Folia Musei Historico-naturalis Bakonyiensis-ben jelent meg. A sorozat valamennyi kötete tartalmaz kétszárnyú adatokat. Az elsőben a Bakonyi Természettudományi Múzeum zengőlégy gyűjteménye (TÓTH 1982) és a Bakony poloskafürkész (Phasiinae) faunája (CSIBY 1982) a téma. A második kötetben ugyancsak a múzeum zengőlégy gyűjteményéről tájékozódhatunk (TÓTH 1983), ebben kapott helyet továbbá a hegység lószúnyog (Tipulidae) faunájával foglalkozó tanulmány (VÁLY 1983) is. A harmadik kötetben az árvaszúnyogokról (Chironomidae) (DÉVAI et al. 1984b), valamint különböző lepkefajok fürkészlégy (Tachinidae) parazitáiról találunk adatokat (TÓTH 1984b, 1984c, 1984d). A negyedik kötet a Bakony szúnyoglábú legyeinek (Dolichopodidae) gyűjteményét (WÉBER 1985), további fürkészlégy adatokat (TÓTH 1985a, 1985b), valamint áttelelő zengőlegyek vizsgálatára vonatkozó adatokat (TÓTH 1985c) tartalmaz. Az ötödik kötetben a Bakony fürkészlégy faunája a téma (TÓTH 1986). A hatodik kötet foglalkozik a Bakonyban folyó fürkészlégy kutatás eredményeivel (TÓTH 1987b). A hetedik kötetben a hegységre vonatkozó további fürkészlégy adatokat is találunk (TÓTH 1988a, 1988b). A nyolcadik és a kilencedik kötetben egyaránt ritka bakonyi zengőlégy fajokkal ismerkedhetünk (TÓTH 1989, 1990). Végezetül a tizedik kötet a mocsári szúnyog (Mansonia richiardii FIC.) magyarországi elterjedése kapcsán tartalmaz bakonyi adatokat is (TÓTH 1991). 2. A Magyarország Állatvilága sorozat füzetei közül néhány szerepel a Bakony állattani bibliográfiájában, az abból kimaradtakat pedig fentebb már ismertettem. A továbbiakban időrendben vegyük sorra az eddig megjelent füzeteket, és az azokban szereplő konkrét bakonyi lelőhelyről közölt néhány — hazai viszonylatban többségében ritkaságnak számító — fajt, illetőleg ezek gyűjtőhelyét. Papp László a trágyalegyek és harmatlegyek (Sphaeroceridae — Drosophilidae) családsorozattal foglalkozó füzetében (PAPP 1973) szereplő 3 konkrét bakonyi adat közül legérdekesebb a Fenyőfőről leírt Drosophila schmidti DUDA. Mihályi Ferenc: Igazi legyek (Muscidae) című kötetében (MIHÁLYI 1975) 16 faj szerepel konkrét lelőhely megadásával, közülük a He!ina pubescens STEIN Tihanyon kívül csak Budapestről. Ezen felül sok faj konkrét lelőhely megnevezése nélkül csak „Bakony" említésével. Papp László a vízilegyek (Ephydridae) című határozófüzetében (PAPP 1975) található 5 bakonyi faj közül a Hydrellia mutata ZETT. Tihanyon kívül csak Apajpusztáról, a Hydrellia argyrogenis BECK, csak Tihanyból, az Ephydra glauca MEIG. Tihanyon kívül csak Kompokról volt ismert. Wéber Mihály (1975) a táncoslegyek (Empidídae) című határozófüzete tartalmaz több olyan fajt, amelyek — legalábbis a kötet összeállításakor csak a Bakonyból voltak ismertek, de pontos előfordulási helyüket nem adja meg. Sok fajt említ „a Bakonyból is", ugyancsak közelebbi gyűjtőhely megnevezése nélkül. A konkrét lelőhelyről közölt 31 fajból a Platypalpus ruftcornis v. ROSER Tihanyon kívül Tatá-