Dr. Galambos István (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 11. (Zirc, 1992)

DR. TÓTH SÁNDOR: A kétszárnyú (Diptera) fauna kutatásának helyzete a Bakony hegységben

— Történeti áttekintés. — A hegység területi kutatottsága. — A gyűjtők személyének vizsgálata. — A munka során létrejött gyűjtemények számbavétele. — Az egyes gyűjtemények feldolgozottsági foka. — A különböző kétszárnyú csoportok kutatottsági szintje. — A publikációs eredmények értékelése. — A további feladatok meghatározása. A szempontok száma természetesen növelhető. Valamennyi részkérdés aprólékos vizsgálata azonban jelenleg nem csak eleve lehetetlen, hanem messze meghaladná egy átlagos dolgozat terjedelmét is. A továbbiakban a felsorolt szempontok figyelembevételével, a hozzáférhető, pontosabban a rendelkezésre álló források és tudományos tapasztalataim felhasználásával kísérlem meg röviden áttekinteni a címben megfogalmazott problémakört. A témában való búvárkodás során fokozatosan derült ki, hogy egyáltalán nem könnyű feladat a rendkívül szerteágazó szakirodalom áttekintése, és abból bakonyi adatok kigyűjtése. Szélsőséges példaként érdemes megemlíteni, hogy előfordulnak esetek, amikor a Magyarországon járt külföldi gyűjtő otthon, hazai folyóiratban publikál olykor csupán 1-2 bakonyi adatot is. De a magyarországi szakirodalom tökéletes kiaknázása is úgyszólván elképzelhetetlen. Munkámat ugyanakkor nagyban megkönnyíti Papp Józsefnek „A Bakony állattani bibliográfiája" c. kitűnő összeállítása (PAPP 1971), mely a kezdetektől az adatgyűjtés 1970-ben történt lezárásáig sokat segít a Bakony állatvilágával foglalkozni szándékozóknak. Mivel ez sokak számára nem vagy csak nehezen hozzáférhető, szükségesnek tartom a benne szereplő és a Bakonyt dipterológiai szempontból érintő dolgozatok rövid áttekintését. A teljes cím idézését általában mellőzöm, de fontosnak tartom a bibliográfia sorszámára szögletes zárójelben történő utalást. Kivételt teszek azzal a viszonylag kevés önálló dolgozattal, mely kizárólag a Bakony, vagy a hegység egy-egy résztájának faunáját tárgyalja. A Bakony állatvilágának kutatásában mérföldkőnek számító bibliográfia megjelenése óta eltelt két évtized faunisztikai adatokat is tartalmazó irodalmáról már nagyobb az áttekintésem. Mégsem állíthatom, hogy minden publikált adat birtokában vagyok. Remélhetőleg a későbbiek során lehetőség nyílik najd a jelenlegi összeállítás fokozatos jobbítására, illetőleg párhuzamosan az újabb feltárt adatokkal való bővítésére. Történeti áttekintés Egy korábbi dolgozatomban (TÓTH 1982) megkockáztattam azt a kijelentést, hogy a Bakony zengőlégy (Syrphidae) faunájára vonatkozó első adatokat „A magyar birodalom állatvilága (Fauna Regni Hungáriáé)" című, a századfordulón megjelent műben (THALHAMMER 1899) találhatjuk. Ez azonban nem felel meg a valóságnak. Időközben ugyanis kiderült, hogy Thalhammer János az idézett munkában felhasznált bakonyi adatokat részben, feltehetően már nyomtatásban megjelent, előttem azonban nem ismert publikációból vette át. A Bakony kétszámyúiról az első adatokat jelenlegi ismereteim szerint valószínűleg Redl Gusztávnak köszönhetjük, aki Tapolcán, illetőleg a település környékén gyűjtött különféle rovarokat, majd ezekről két kisebb közleményben számolt be. Külön közölte a Tapolcán gyűjtött lepkéket, külön a tapolcai járás rovarait, köztük kevés legyet is (REDL 1894). Ez a publikáció [1445] szerepel ugyan Papp József állattani bibliográfiájában (PAPP 1971), de a címből nem tűnik ki, hogy a cikk kétszárnyúakat is tartalmaz. Erre a tényre egyébként Németh Lajos hívta fel a figyelmemet, amiért őt ezúton is köszönet illeti. Redl Gusztáv dipterológiai munkásságát csaknem 100 év távlatából, érdemleges információk híján nehéz lenne megítélni. A közölt Diptera adatok mennyiségi tekintetben nem számottevőek, hiszen mind-