Dr. Galambos István (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 11. (Zirc, 1992)
DR. TÓTH SÁNDOR: Húszéves a Bakonyi Természettudományi Múzeum (Adatok a Bakonyi Természettudományi Múzeum első két évtizedének történetéhez)
A szegényes pénzügyi keret nem tette lehetővé az időszak szellemének megfelelő, korszerű bemutató összeállítását. Mind az installáció, mind az elhelyezett tárgyak nagyrészt a korábbi bemutatókból származtak. A kiállítás ennek ellenére hosszú időn át jól szolgálta a Bakony természeti képének és ezen keresztül a múzeumban folyó munkának a népszerűsítését. Tény, hogy viszonylag gyorsan elavult, és már az 1980-as évek második felében nagyon rászolgált volna legalább a részleges felújításra, az ehhez szükséges pénz azonban nem állt rendelkezésre, és arra sem volt remény, hogy ebben a Megyei Múzeumi Igazgatóság (vagy a megyei tanács) segítséget nyújt. Átmeneti megoldást jelentett, hogy 1990 nyarán, az elavult geológiai kiállításunk helyén, kölcsön anyagból, saját kivitelezésben, "A természet ékszerei" címmel, egy reprezentatív ásványkiállítást hoztunk létre. Zirc a Bakony hegység jelentős idegenforgalommal rendelkező, exponált kirándulóhelye. Részben ennek is köszönhetően a múzeumot felkeresők száma, elsősorban vidéki viszonylatban, mindig kiemelkedően magas volt. A múzeumalapítás időszakában regisztrált 30-40 ezres látogatószám a következő években folyamatosan nőtt, 1979-ben meghaladta a 100 ezret és 1984-ben tetőzött kereken 120 ezer fővel, ami egy viszonylag kis településen különösen figyelemre méltó eredmény. Sajnálatos, hogy 1985tól kezdve a mai napig tartó fokozatos csökkenés indult meg, 1992-ben a látogatószám már nem érte el a 66 ezret (65 800). Tudomásul kell azonban venni, hogy nem kifejezetten zirci jelenségről van szó, hanem országos tendenciával állunk szemben. Az 1970-es években a múzeumokban egyre inkább előtérbe került közművelődési munka nyomán főleg a nagyobb intézményekben alakultak közművelődési osztályok, és sok helyen hoztak létre ún. közművelődési (előadói) termet. Részfoglalkozású közművelői munkakör betöltésére és közművelődési terem kialakítására Zircen is sor került, de a növekvő zsúfoltság miatt rövid ideig tartó működés után a terem feladására kényszerültünk. A közművelői munkakör pedig kezdettől fogva lényegében formális (pl. könyvtáros-népművelő megosztásban) volt, így egy idő után fokozatosan elveszítette jelentőségét. A közművelődési munka azonban ettől teljesen függetlenül, a múzeum történetében mindig fontos helyet foglalt el. A teljesség igénye nélkül, inkább csak címszavakban megfogalmazva, az alábbi tevékenységi formák tartoznak ide: A már 1970-ben létrehozott ,ßakony-kutató kör" folytatásaként, kisebb-nagyobb megszakításokkal és váltakozó intenzitással szerveztük (részben a múzeumban, részben azon kívül) a szakköri munkát. Később a szakkörök „Búvár-klub" néven tevékenykedtek. Szinte folyamatos volt a kiállításban a tárlatvezetés, illetőleg egyes esetekben rendhagyó biológia órák megtartása a múzeumban. Az iskolákkal való kapcsolattartást szolgálta ,A Bakony madárvilágának szervezett védelme" c. program (B ANKOVICS 1974), illetőleg az iskolák tanulói által végzett munka ún. madárvédelmi ankét keretében évenkénti értékelése-jutalmazása. A program az 1988-as 13. Madárvédelmi Ankétot követően szűnt meg, miáltal jelentős természetvédelmi nevelési lehetőséggel lett szegényebb a múzeum. A közművelődési funkció mellett az intézmény erkölcsi és szerény mértékű anyagi támogatását is eredményezte a Bakonyi Természettudományi Múzeum Baráti Körének működése. További e témakörbe tartozó tevékenységi formák a honismereti, valamint környezet- és természetvédelmi táborok szervezése, vezetése, vagy azokon foglalkozások tartása, ismeretterjesztő cikkek írása és részben TIT-keretben, de sokszor más formában szervezett ismeretterjesztő előadások tartása. Összefoglalás ,A Bakony természeti képe" kutatóprogram az 1970-es évek elejétől 1992-ig is a korábban, még dr. Papp Jenő által kialakított keretek között folytatódott. A résztvevők száma évről-évre változott, az időszak első felében inkább növekedett, a vége felé viszont csökkenő tendenciát mutatott. A két évtized bővelkedett a Bakony-kutatás szempontjából is fontos eredményekben és eseményekben. Ezek közül első helyen kell említeni a program új bázisának, a Bakonyi Természettudományi Múzeumnak a létrejöttét, a
