Dr. Galambos István (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 11. (Zirc, 1992)

DR. GALAMBOS ISTVÁN: A Barbula s. l. nemzetség magyarországi fajainak revíziója

resegyház 1949. VIII. 26. BP 107 110 B. Á.; B. Á. — Veresegyház — Csornád 1922. VIII. 13. BP 3839 D. Á.; D. Á. 8682 Pusztapéteri 1896. IV. BP 107 605 W. J.; B. Á. Agriense 8084 Tar, Csevice-f. BP 107 164 B. Á.; B. Á. 8188 Eger 1927. IV. 19. BP 107 173 B. A.; B. Á. Borsodense 7987 Monosbél 1959. IX. 3. BP 62 610 V. L.; V. L. — Monosbél, Vízfő 1959. IX. 3. BP 107 161 B. Á.; B. Á. 7989 Lillafüred 1978. III. 10. BP 159 714 V. L.; V. L. subD. luridus — Lillafüred, Szinva-pv. 1959. X. 17. BP 63 468 V. L.; V. L. 8087 Szarvaskő. Boros 1924b. 130. p. — Szarvaskő 1924. VIII. 11. BP 107 162 B. Á.; B. Á. 8088 Eger 1959. IX. 4. BP 62 616 V. L.; V. L. 8089 Kacs. Boros 1937a. 101. p. — Kacs. Hevesi 1970. 236. p. — Sály — Latorútpuszta 1926. VI. 29. BP 107 159B.Á.; B. Á. 8090 Sály. Boros 1937a. 101. p. — (Sály), Lator-út: Vízfő. Hevesi 1970. 241. p. 8188 Eger. Boros 1937a. 99. p. — Eger, termálfürdő. Boros 1968. 91., 93. p. Tornense 7489 Gombaszög 1929. IX. 23. BP 107 174 B. Á.; B. Á. Didymodon spadiceus (Mitt.) Limpr. Syn.:Limpricht 1890. 556. Szára 1 — 5 cm magas, keresztmetszetben lekerekített sokszögű. Központi állománya jól fejlett, kéregsejtjei substereidek. Levelei szárazon hullámosak, gyengén csavarodok, nedvesen merevek, felállók vagy gyengén hátrahajlók. Levelei kiszélesedő alapból egyenletesen, lassan keskenyedők, csúcsúk lekerekített vagy hegyes, erük a csúcsban végződik, nem lép ki. Levélszél sima, alsó 2/3 része alul erősebben, felül gyengén hátrahajló. Levélsejtek aprók, 9-11 um-esek, kerekek, oválisak vagy lekerekített sokszögűek, sokalakúak. A levél alapi sejtjei a levélsejtektől alig különbözők, a megnyúlt sejtek száma kevés, az érmcnti területre és a levélalap alsó 1-2 sorára korlátozódnak, faluk vastag, nem hyalinosak. A levélsejtek egyszerű papillásak. A levélalap megnyúlt sejtekkel lefutó, a lefutó rész a száron maradó. Ere erőteljes, alapján (50) 60-130 um vastag, dorsalis érfelszíne négyzetes, ventralis érfelszíne megnyúlt sejtekkel borított. Az ér keresztmetszeti képén két jól fejlett stereid csoport figyelhető meg. Ventralis oldalának kéregsejtjei substereidek, központi sejtjei jól fejlettek. Ere a dorsalis érfelszín felé erősen domborodó, ventralis oldalon sík, vagy alig domború. Levélhónalji szőrök 3-5 sejtűek, hosszuk 120 um-ig. Perichaetium levelek a szárlevelekhez hasonlók, alul hyalinos, megnyúlt sejtekkel. A belső perichaetium levelek kisebbek, végig megnyúlt sejtekkel, szélük gyengén fogacskás. Toknyél 1-1,5 cm hosszú, éretten sötét vörösbarna, jobbra csavarodó. Tokja hengeres, felálló, hossza 2 mm. Fedő kúpos, ritkán csőrös, vége lekerekített tompás, cca. 1 mm hosszú. Középső részének megnyúlt sejtekből álló sejtsorai balra csavarodok. Alapi és csúcsi részének sejtjei négyzetesek vagy lekerekítettek, izodiametrikusak. Gyűrű nem differenciálódott. A peristomium-fogak alapi membránja alacsony, a fogak keresztlécei a külső oldalon gyengén fejlettek, a belső oldalon a fog síkjából nem ugranak ki. A peristomium-fogak sűrűn papillásak, az. egyes fogak két fonálra osztottak, melyek szabadok vagy alul helyenként összekötöttek. A fogak felállók, nem csavarodok, hosszuk 300-500 um. Spórák 10-16 um átmérőjűek, finoman szemcsézettek. Sporogóniumot ősszel vagy télen nem ritkán érlel (20. ábra).