Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 10. (Zirc, 1991)

SZVEZSÉNYI LÁSZLÓ: Megemlékezés dr. Tapfer Dezsőről

FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI 10-1991 EMLÉKEZÉS DR. TAPFER DEZSŐRE (1927-1989) Tapfer Dezső tudományos munkásságának fő területe az ornitológia volt, de foglalkozott környezetvédelmi és izotóp kutatásokkal, valamint a májgyulladás betegségének vizsgálatával is. Kutatási eredményeit a legkülönfélébb lapokban rendszeresen publikálta. Társszerzője volt Csaba György. „A modern ember biológiai paradoxonja" 1988-ban, III. kiadásban megjelent könyvének, melyet már súlyos betegen dolgozott át. Páratlan volt az egyszerűsége, oktató-nevelő tevékenysége, ismeretterjesztő munkássága. Most röviden a teljesség igénye nélkül egykori tanító mesterem és igaz barátom életútja legfontosabb mozzanatait kívánom áttekinteni Bakony-kutató ornitológusi munkássága méltatásával. Nagyváradon született 1927. november 13-án. Édesapja gyógyszerész volt. Szülei 1932-ben áttelepültek Magyarországra, azért, hogy gyermekük -magyar iskolában kezdhesse meg tanulmányait. Az elemi iskolába Szánkon, majd Sárszentmihályon járt. Középiskolai tanulmányait a ciszterci rend székesfehérvári Szent István Gimnáziumában végezte, végig kitűnő eredménnyel. A háborús évek forgatagában mint diák 1944-ben nyugatra került és egy rövid ideig amerikai fogságban volt, amelyre mindig mint egy nagy kalandra emlékezett vissza. 1946-ban érettségizett. 1938-ban költöztek Bodajkra, a Keleti-Bakonyba, ahol már kisdiák korától kezdve járta az erdőt, ismerkedett a növény- és állatvilággal, s e tájjal egy életre szóló barátságot kötött. Szinte minden szabad idejét az erdőben töltötte. Figyelmét legjobban a madárvilág tanulmányozása kötötte le. Érettségi után azért, hogy a családi tradíciót továbbvigye, szülei kérésére az Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészi karára iratkozott be. Mivel ornitológiai ambícióit nem adta fel, az Orvostudományi Egyetem mellett már első éves korától a Természettudományi Egyetem zoológiai előadásait is hallgatta. így került kapcsolatba dr. Keve Andrással, akivel később közös erővel kutatták a Balaton-felvidék és a Bakony madárvilágát, amiről több közös munkájuk is megjelent. Keve Andráshoz haláláig atyai jóbarátság fűzte.